Újra az iskolapadban

Mindig is a gyors meggazdagodás híve voltam. Valahogy nem tudtam belenyugodni abba a sorsszerűségbe, hogy hivatalnokként napi 8 órát dolgozva üljek egy munkahelyen és 65 évesen nyugdíjas koromban számolgassam az összekuporgatott nyugdíjelőtakarékosságomat. És most végre elért engem is a változás szele.

A Budapesti Atlétikai Szövetség ugyanis versenybírói tanfolyamot hirdetett. A pénzt, az időt és a fáradtságot nem sajnálva azonnal jelentkeztem is. Sajnos eddig elkerülte a figyelmemet, hogy van ilyen képzés, pedig ez folyamatos. A versenybíróság nekem mindig az idősebb korosztályt jelentette. Fiatal versenyző korom óta naívan azt hittem, ahhoz, hogy valaki pályabíró legyen, el kell érnie a nyugdíjkorhatárt. De most már tudom, hogy ez nem így van. A szövetség ugyanis tárt karokkal várja a fiatal generáció tagjait.

Láttam, hogy több futóismerősöm is csatlakozott a meghirdetett eseményhez. Örültem, hogy nem leszek egyedül és vártam, hogy végre újra az iskolapadba ülhessek. Hétfő esténként összesen 6 alkalommal van előadás. Természetesen elkezdtem a diákcsínyeket is. Itt éppen egy futónagykövetnek mutatok szamárfület:
IMG_8608

Legközelebb a rajszöges trükköt fogom bevetni. A múlt órán egyébként az ugró- és a dobószámokat vettük.

IMG_8644

Csakúgy szívom magamba a tananyagot. Súlylökésből már teljes a tudásbázisom, nem tudnak megfogni. Itt éppen a távolugrást vesszük:

IMG_8641

A múlt éjjel már azt álmodtam, hogy én emeltem fel a fehér zászlót távolugrásnál, amikor éppen valaki világcsúcsot ugrott. Nem is a versenyzőt nézte a közönség, hanem engem tapsoltak, milyen fantasztikusan végzem a munkámat. Rendkívül szerényen a versenyzőre mutattam, hogy inkább neki szóljon a taps. Egészen zavarba jöttem.

A tanfolyam végén a sikeres vizsgát követően, harmadosztályú versenybírói minősítést kapok és elindulok dicső utamon a ranglétra legalsó fokáról.

Kellemesen csalódtam egyébként már az első előadáson. Azt gondoltam, hogy talán majd öten-hatan leszünk, de nagy megdöbbenésemre kb. 50-60-an ültünk az előadóban. A hallgatók között vannak magyar élvonalbeli atléták és futónagykövetek is. Itt éppen a XX. század egy maratoni országos bajnoknője jegyzetel:

IMG_8609

Úgy látszik a munka szépsége mellett nem csak én látok ebben az egészben kiváló üzleti lehetőséget.

Öt év múlva ilyenkor már bejártam az ország összes atlétikapályáját és mindegyiket kicsit a sajátomnak érzem majd. Aztán jöhet a nemzetközi karrier. Istenem! – bejárom majd a világot: Ausztrália, Japán, Dél-afrika, Kenya, Mexikó stb. és hülyére keresem magam. Látom magam nyugdíjasan dúsgazdagon a jachtomon, ahol a pénzem számolatlanul hever a kabin padlóján.

Tetszik ez a versenybírósdi és az “utam” végén majd elmondhatom, hogy legalább olyan dolgot csináltam, amit szerettem. 😉

3 hozzászólás a(z) “Újra az iskolapadban” bejegyzéshez

  1. Sziasztok ,helló Károly !
    Ez a tanfolyam már időtlen ideje megy a Szövetség részéről .A saját példámat említem ,mert nekem ,nekünk versenyzőknek már korán tizenhét évesen küldtek meghívót ,pontosan az egyesületnek és Ők elküldtek minket a megadott helyre ,természetesen kikérővel ,mert akkoriban így volt szokás.A saját történetem Gyulálra vezetett az akkori atlétikai sportpályára ,ahol közel 100 “önjelölt “versenybíró tanonc gyűlt össze az ország minden területéről .Közel egy hétig tartott a tanfolyam ,amiből kb. ha 20 versenybíró tett helyes vizsgát ,közte szerény személyem is ,mert aki szereti az Atlétikát az tudja ,szinte mágnesként vonzott minden adatot ,szektor szögegeket ,belső pálya váltási zónáit ,vagy a magasugrás egyforma eredményű versenyzők pontos végeredményének eldöntését ,újra ugrással .Vannak dolgok amit nem kap meg az ember ,mint a késztetést egy sportág iránt ,ha nem vagy belső ember ,sport barát ,vagy netán versenyző ,aki szintén átélt jó pár versenyt ,és edzést éveken keresztül. Tehát én örülök annak ,hogy lesz egy versenyzőtársam aki a nyomdokaimban jár és tovább viszi ezt a nagyszerű “szakmát ” !!! Remélem a sportági vezetők látják ,hogy még mindig nagyon sok segítője és sportbarátja van ennek a sportágnak.
    Üdv Ferenc

  2. Én nagyon örülök, hogy felfedezed az egész világot adja isten , hogy sikerüljön én drukkolok neked jó? Puszillak anyu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..