“Nekem a Balaton…”

Az Ultrabalaton láz már lecsengőben van (1 kör futás a Balaton körül: kb. 210 km), a fotók és beszámolók posztolása is lecsendesedett. Én is mindig izgatottam várom ezt a versenyt, figyelem, ahogy az egyéni indulók készülnek, ahogy a csapatok szerveződnek. Szívesen olvasom az egyéni teljesítők félkészüléséről és a teljesítésről szóló beszámolókat is. A verseny napján pedig igyekszem online követni az eseményt és a versenyzőkkel együtt izgulok és messziről szurkolok, szorítok nekik.

20150506_Ultrabalaton

Jó néhány éve így van ez már, de én még soha nem vettem részt ezen a futóversenyen. Nálam az egyéni és páros indulás szóba sem jöhet, de még soha nem fordult meg a fejemben az sem, hogy csapatban álljak rajthoz, pedig már többször hívtak. Hogy a nap 24 órájában, különböző időpontokban többször nekiinduljak szakaszokat futni, azt én nem akarom, egyáltalán nem vonz. És miközben egy csapatárs fut, addig a másik három csapattaggal egy kocsiban büdösen összezárva zötykölődve próbáljak regenerálódni? Na neeeem! Soha! Még az egyéni kísérők feladata is rémálomnak néz ki kívülről. 🙂

Miközben ezt a posztot írtam felhívott Béres Attila dupla Ironman (idén csak az Ultrakéken indul), hogy jövőre indul egyéniben és félve ugyan, de megkérdezte, hogy kísérném-e bringával. Gondolkodás nélkül igent mondtam. (Remélem nem gondolja komolyan) 🙂

Az utolsó gerinckezelés

(Az első három kezelés részletei itt olvashatók. A negyedik és ötödik kezelésről pedig itt írtam. A 6-8. kezelésről pedig itt olvashattok.)

A múlt hét pénteki kezelésre már szinte tökéletes állapotban érkeztem. Mentek tünetmentesen a 8 km futások és mellette hetente az összesen 160 km bringa és 3×1500 m hátúszás. A mester 15 perc után azt mondta: “készen vagyunk”, innentől kezdve már rajtam múlik minden, és a magam ura vagyok.

Hirtelen nem értettem, vagy csak nem akartam érteni a dolgot. Nem mondta meg mennyit futhatok, azt sem mondta, hogy meggyógyultam, annyit mondott csak, hogy amit ebből a gerincből ki lehetett hozni, azt kihozta. Azt senki sem tudja megmondani, hogy a kezdődő sérv visszahúzódik-e véglegesen, vagy ha megint jobban terhelem újra előjönnek a fájások. De egyelőre nagyon jól érzem magam.

Már pénteken futhattam volna 10 km-t, de inkább az atlétikapályát választottam. 6 km gimnasztika és 10×100. Szárnyalni, nyargalni akartam, persze nincsenek hozzászokva az izmaim a gyors futásokhoz, de nagyon klassz volt. Még péntek este sem tudtam eldönteni, mit merjek a hétvégére bevállalni. Folytatás

Kaland az Auchanban

Felpakoltam a futószalagra a cuccokat a pénztárnál. Előttem egy bácsika volt bankkártyával a kezében és a következő párbeszéd zajlott közte és a pénztáros között:

Bácsika: Mielőtt összeadja, nézzük meg mennyi pénz van a kártyán.
Pénztáros: Én azt nem tudom sajnos megnézni, de ha nincs elég fedezet a számlán, akkor a rendszer el fogja utasítani a kártyát.

Bácsika: Nem tudom mennyi van rajta. Most akkor, hogy legyen?
Pénztáros: készpénz van önnél?

Bácsika: Igen
Pénztáros: Akkor megnézzük a kártyát előbb.(lehúzta, pinkód beüt) 1571 forint lesz.

Bácsika: jó, de előtte nézze meg mennyi pénz van rajta
Pénztáros: Nem tudom megnézni, ezt a bankja tudja megmondani, vagy a bankjegykiadó automata. – Elutasította a kártyát.

Bácsika: igen? és mit mondott mennyi van a kártyán?
Pénztáros: azt nekem nem mondja meg. Nézzük meg 571 forinttal? Folytatás

Bringával munkába

Kedden reggel hatkor indultam el bringával Szigethalomról a munkahelyemre. Sietnem kellett, mert még az 5 km futásnak is bele kellett férnie az időbe munkakezdés előtt. Áttekertem a nulláson és a budai oldalon mentem végig Óbudára. Jó meleg volt, viszont nem volt forgalom, így az utolsó szakasz, a budai rakpart sem volt még annyira büdös. 35 km bringa + 5 km futás, jól kezdődött a napom.

Képernyőfotó 2015-06-11 - 17.05.27

15 óra után viszont jött az a bizonyos nagy vihar. Először nem tulajdonítottam nagy jelentőséget neki, mert nem mondott aznapra tartós esőt a meteorológia, csak némi záport. Este 6 órakor viszont már nem voltam túl vidám, mert sötétedésre haza kellett érnem, így fél hétkor gyenge esőben elindultam. Folytatás

Gerinckezelés 6-8.

Az első három kezelés részletei itt olvashatók. A negyedik és ötödik kezelésről pedig itt írtam.

A hatodik kezeléshez közeledve (két hete) érezhetően javult az állapotom. Csináltam a gerinctornát és már sikerült hosszabb ideig végezni a gyakorlatokat az előírt kötelező egy percnél. Az egyiket már két és fél percig tudom csinálni. (Kezdetben alig ment fél perc) Látványosan erősödöm.

Képernyőfotó 2015-06-12 - 16.09.53Kaptam is némi dicséretet, hogy milyen szépen erősödnek a hátizmaim. De az egyik csigolyám sajnos elcsúszott. Hamar a helyére került, és újra megpróbálhattam a futást.

A péntek esti (két hete) 2 km után másnapra jóval kevesebb kisugárzó érzésem (nagyon enyhe ez a kisugárzás, nem fájdalmas, csak érzem, hogy ott van egy pont bizonyos mozdulatoknál) volt, mint a múlt heten. Mivel futás közben továbbra is tünetmentes vagyok, kipróbálhattam az 5 km-t. Ez is rendben volt, így vasárnap a futás után már közel 50 km-t tekerhettem is. Folytatás

Az első közös futás Handrással

Handrás két hónapnyi edzés után már az 5,3 km-es Margit-sziget kört is stabilan hozza, sőt a múlt héten már két kört is futott. (Két hónapja itt írtam róla) Meg is beszéltük, hogy csütörtökön munka után együtt futunk egy 5 km-t.

A cég garázsában a kocsinál öltöztünk át, én az alkalomhoz illően a Szuflavéderes pamutpólómat vettem fel.

IMG_8032

Handrás betette a cuccait a csomagtartóba, majd hosszasan szentségelt, mert az autókulcsot is bezárta. Kissé idegesen jött ki a “rajzónához”.

Elkezdett gimnasztikázni, melegíteni. Ki is kaptam tőle, hogy én miért nem melegítek. 🙂
Egyébként tök jó futóalkata van, és úgy is néz ki, mint egy futó:

IMG_9084 Folytatás

7 x 5 = 35

Képernyőfotó 2015-06-07 - 12.16.38

35 kilométerrel zártam a hetet és nagyon boldog vagyok. Az elmúlt 10 napban minden napra jutott 5 kili, egyelőre csak ennyit lehet. Egyébként ez az 5 km a legszarabb táv most ami létezik. Szűk 30 perc, még a zsírégetés sem indul el. De ki a kicsit nem becsüli…. A héten viszont csak ma úszhattam és gondoltam összehozok egy teljes órányi mozgást.

A futással kapcsolatban csak kilométerkorlátom, a tempót illetően pedig szabad kezem van, így a mai napot meghúztam egy kicsit.

1500 méter hátúszással kezdtem a tököli uszodában. Érződött a kb. 10 nap kihagyás (tervezett volt), de egyenletesen lassulva 33 percen belül érkeztem, és nagyon jól esett. Csak a strandpapucs volt nálam és egy törölköző. Ahogy kijöttem a vízből futottam is ki a kocsihoz, gyorsan cipőt és pólót húztam, aztán nyomás futni. Folytatás