Várpalota félmaraton

Egy nagyon jól sikerült kilenc hetes felkészülés végén, tökéletes állapotban érkeztem Várpalotára. A verseny előtti napokban már biztos voltam benne, hogy ha egy vírus nem dönt le a lábamról, akkor nagyot fogok menni a versenyen. Ideális 10-12 fok volt, a testsúlyom 68 kg, mint ifjú versenyző koromban. Az egyéni pályacsúcsomat itt 4:27-es átlagiramban futottam három éve (1:31:08 ), a terv 1:28-on belüli idő volt.

Könnyedén kezdtem a rajt után. Két km után azt vettem észre, hogy a pálya eleje kb. 500 méterrel hosszabb lett a Várpalotát elkerülő út építése miatt, tehát a 20,6 km-es megszokott pálya – gyors fejszámolást végezve – kb. 21,6 km re módosult, így – új pálya lévén – az egyéni pályacsúcs biztos meglesz. 5 km-nél néztem először részidőt: 20:40 volt. Eddig a pálya főleg lejtős volt, így az iram nagyon könnyedén esett.

8 km-nél utol ért egy lány és jött velem, futottunk is két 4:09-es ezret. A 10 km részideje 41:28 volt, ekkor a lány előre ment és most én próbáltam tapadni, de nem sikerült. Nem volt jó a lábam, egyre merevebbnek éreztem és a lány el is futott tőlem. Azt hittem gyorsított, de visszanézve a részidőket én futottam egy kb. 10 másodperccel gyengébb ezret, ő csak tartotta az iramot.

Egyre jobban merevedtem és már 4:20-as ezrek jöttek. Hiába voltam erős, nem tudtam futni, nem tudtam menni, és folyamatosan lassultam. A 15. km már 4:32-es volt. Itt már teljesen feladtam a versenyt, de végig kellett mennem, mert oda-vissza pálya volt. Az utolsó ezer méternél már annyira merev voltam, hogy alig ment a 6 perces iram is. A futás részletei itt láthatók és íme a szép görbe:

kepernyofoto-2016-10-24-14-51-45

A felkészülés alatt reumát állapítottak meg nálam, amire egy hétig szedtem egy gyógyszert és ettől elmúlt minden bajom, de úgy tűnik ez megint az lesz, mert a gerincem nem lehet. A verseny előtt gondoltam arra, hogy megint veszek be fájdalomcsillapítót, de végül nem tettem, nem akarok fájdalomcsillapítóval futni többet. És csak remélni tudom, hogy hamar túlesem ezen a reumás időszakon is, a gerincsérv és a sportsérv után remélem nem ez lesz egy újabb nyavalyám.

Felmerült az is, hogy elfutottam a versenyt és ettől merevedtem el, de azt az érzést is ismerem, és ez most nem az volt. Sajnos ez most így sikerült, kicsit el is kenődtem, de már várom az újabb kihívásokat és kezdődhet – ami az elmúlt években sérülések miatt elmaradt – az alapozás.

4 hozzászólás a(z) “Várpalota félmaraton” bejegyzéshez

  1. Szia,nekem a várpalotai félmaratonnál 12 másodperc eltérés volt az òrámon mért és a hivatalos idő között. Te nem tapasztaltál ilyet ?

    Köszi válaszod

    Üdv Gábor

  2. Szia!

    Hivatalos eredményeket hol lehet látni?

    Üdv.

    M.J.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.