2000 m gyors felmérő – 2017/2.

A szokásos hó végi felmérőhöz érkeztem, de egy kisebb megfázás pár nap kihagyásra kényszerített, így a március végi felmérőt csak most vasárnap sikerült megcsinálnom.

Két éve az 50 méteres csepeli strand medencéjében úsztam a felmérőt – nagyon kalandosan egy kicsit 37 perc alatt -, és egy hónapja – két év szünet után – ismét itt, 38:54-et mentem. Most áprilisban viszont a strand sajnos karbantartási munkák miatt bezárt, így a közeli tököli 25 méteres medencében úsztam a felmérőt.

Időtervet nem tűztem ki, csak azt, hogy maxra úszom, de azt lehetett sejteni, hogy 38 perc körül (1:55 körüli százak) úszom majd. Tökéletes bemelegítés után, óvatosan kezdtem. Egyedül voltam a pályán, nem zavart be egy picit sem más úszó hulláma. A fordulók nagyon jól mentek és mivel pont kétszer annyit kell fordulni, mint az 50 méteres medencében, ezért sokat nyertem velük. Szaszafotó:

500 méterenként terveztem részidőket nézni és az első 500 méternél meg is lepődtem: 8:55 lett. A második is pont ennyi volt, így a féltáv: 17:50 lett. Jól ment az úszás, de az idő láttán elbizonytalanodtam, hogy fogom-e bírni végig ezt az iramot. 1500 méter: 26:47 (8:57-es 500m) volt, és  itt már elhittem azt is, hogy akár 36 perc alá is beúszhatok. Igazi cápának éreztem magam, a levegőt ugyan már erősen kapkodtam, de nagyon jó erőben voltam.

Az utolsó 200 méteren ritmust váltottam, bedurrantottam a lábtempót. Úgy éreztem mindent kipréseltem magamból, kellemesen elfáradtam a végére és 35:37-es (8:50-es 500m) idővel csaptam célba. (a részletek itt láthatók) A bemelegítéssel és a levezetéssel együtt 3000 méter úszás jött össze. (délután pedig letekertem az idei első száz kilométeremet)

Remélem sikerül ezt az időt majd májusban az 50 méteres medencébe is beállítani. Áprilisban inkább a stílus- és a hosszabb úszásoké lesz a főszerep, természetesen a hosszabb- és a hegyi terep bringázásokkal párhuzamosan.

„Kerék alá tettek…”, de nem lett jobb…

Egy újabb hónap telt el és sajnos a térdfájásom nem múlt el, így vissza is mentem a specialistámhoz, aki sem szteroid injekciót nem adott, sem további gyógyszerek szedését nem javasolta. Azt mondta, hogy a térdem rendben van, azt a fájást pedig egy szalag okozza, amely a csípőtaréjnál (is) tapad. Javaslatára felkerestem egy terapeutát a Budamednél és már másnap el is kezdtük a terápiát.

Olyan kezeléseket kaptam itt, amikről még nem is hallottam. Például volt egy olyan gép, mint az aszfalttörő gép csak kicsiben. Kőkeményen ütötte vele a sérült részt és a könnyeim potyogtak akkora fájdalmakat okozott, de hősiesen visítva tűrtem. Volt itt még ion indukciós terápia, radiális lökéshullám terápia, lágylézer terápia (ezekről bővebben itt lehet olvasni).

Aztán volt még hideg terápia is, melynek során beállítottak egy kabinba és három percig nyomták be a folyékony nitrogént és mínusz 120-160 fok között tartottak. „Kerék alá tettek, onnan is kivettek”, de a térdem továbbra is fáj, sőt a helyzet még rosszabb lett, most már egy km futás után jön a fájdalom.

Bánatomban a múlt héten már misét pontifikáltam Szigetújfaluban azokért a sportolókért, akiknek fáj a térde:
Egy kattintás ide a folytatáshoz….