Két kihagyott verseny – eredmény: egyéni korosztályos csúcs 800 méteren

Zamárdi után Anikóval megbeszéltük, hogy kihagyjuk a múlt hétvégi szekszárdi versenyt. Ugyan az előző két salakos verseny után ezt már rekortán pályán rendezték, de úgy láttuk, hogy ide sem jönnek le a gyorsabb lábú sporttársak, így megint csak az órával fogok tudni versenyezni. Szóval ez a verseny most kimaradt.

Erre a hétre két versenyt terveztünk. Az egyik tegnap volt Veszprémben, az egyesületem, az SVSE szervezésében, ami egy felnőtt verseny (nem senior). Nagy örömömre a gyengébb futamban kaptam lehetőséget a versenyzésre. Hétvégén pedig az Osztrák nemzeti bajnokság lesz St. Pöltenben, ahol szombaton 800 méteren, vasárnap pedig 1500 méteren állok majd rajthoz.

Nagyon vártam a veszprémi versenyt és nem csak azért mert végre egy “erősebb” mezőnyben versenyezhetek, hanem azért is, mert most először lesz ott az edzőm is a pálya szélén amikor versenyzem. Este 8-kor volt a rajt, így bőven volt időm munka után leérni Veszprémbe.

Az M7-esen a 35-ös kőnél autóztam 17 óra körül, amikor óriási füst csapott ki az autóból. Első gondolatom az volt, hogy kigyulladtam, így azonnal félre álltam a leállósávba és leállítottam a kocsit. A füst leállt, és mint kiderült a kipufogóból jött, tűz tehát nem volt.

Az én kedves Pinyó barátom egy órán belül ott volt, hogy a szervizbe vontasson. Hívtam Anikót, hogy nem fogok tudni menni a versenyre, aztán arra, gondoltam, hogy akkor – kocsi nélkül – St. Pöltennek is lőttek. Amíg Pinyó odaért, rossz kedvemben lemondtam magamban az összes heti versenyt, amire gyakorlatilag készültünk az elmúlt két hónapban. Szar kedvem, volt feszült, ideges voltam, de aztán beugrott, hogy majd júliusban is lesz még szlovák és magyar bajnokság is, így tehát nincs semmi veszve.

Este 7-re értünk a csepeli szervizbe, leadtam a kocsit és Pinyó felajánlotta az autóját, hogy használjam addig, amíg az enyémet helyre pofozzák. Ez új reményeket adott. Jött az ötlet, hogy így viszont nem kell sietnem haza, és van időm a Csepel pályán – ismét egyedül – egy felmérőhöz. Igen, gondoltam megfutom a 800 méteres “versenyt” egyedül.

Folytatás