Osztrák master’s OB – 800 méter

A szerdai egyéni csúcs után, két átmozgató edzést követően, ma reggel elindultam St. Pöltenbe az Osztrák nemzeti master’s bajnokságra. Az autó jobb lett, mint új korában, így gond nélkül, szerencsésen megérkeztem a festői szépségű kis városkába. Azonnal lejelentkeztem és mentem is nézni a férfiak 200 méteres futamait.

Nagyon profi a szervezés, a lejelentkezés és a rajtszámátvétel pillanatok alatt zajlott. Kicsit más a hangulata az itteni senior OB-nak, mint otthon. Az eredményhirdetés minden futam után 15 percen belül lezajlott. Sokkal nagyobb az érdeklődés is. Ezen a képen az M35-M40-M45 5000 méteres indulóit láthatjuk rögtön a rajt után. Érdekesség, hogy nyolcan futottak 17:30 on belül és tizenhárman 18 percen belül. A nőknél 16 induló volt ezen a távon és 19:25-tel nyertek.

A férfiak 800 méteres versenyén is összesen 43 induló volt. Én is örültem a nagy létszámú mezőnynek, végre lehet tapadni, versenyezni. A szokásos alapos bemelegítés után időben szólítottak mindenkit a rajtvonalhoz. Az órámat ezúttal levettem, nem éreztem, hogy kétszáz méterenként nézegetnem kéne, és 400 méternél jól látható a digitális órán a pillanatnyi idő.

Kb. 15-en indultunk el a startpisztoly durranására (M35-M40-M45). Dinamikusan, bátran kezdtem, mégis 15 méter után mindenki előttem volt. Kapaszkodtam az előttem futó srácra, de 150 méter után éreztem, hogy gyors lesz és ha így folytatom bele fogok dögleni 4-500 méter után. 200 méternél kb. 5 méter hátrányban voltam és 33 mp-t kiabált be egy osztrák hölgy, aminél lassabb kezdést terveztem.

Folyamatosan távolodtak az előttem futók, de azért kicsit húztak, a pálya szélén minden szakaszon hangos szurkolás, taps hallatszott. Néztem az órát 400 méternél, pont akkor váltott 67-ről 68-ra. Edzésen sem futottam egy db ot 69 mp-nél gyorsabbra és itt most még volt egy kör. Nagyon koncentráltam, hogy tartsam a tempót a kanyarban.

A hosszú egyenesbe érve 500 méter után fokoztam az iramot, úgy láttam futok fel a már 20 méterre előttem futó kisebb bolyra. Az utolsó kanyarban kicsit dekoncentrált voltam, bealudtam, de a vizesároknál begyújtottam a rakétákat, mindent ki akartam préselni magamból a végére és ez sikerült is. A befutáskor az órára pillantva láttam, hogy 2:19,5 körüli az idő. Kicsit később a rendezők megerősítették, hogy 2:19,54-et futottam.

Ez a verseny most kicsit fordítva sült el, mert utolsó lettem, de azért ha nincs előttem a mezőny, biztos nem nem lépem át ezt a számomra fontos időhatárt a 2:20-at. (Néhány hete még annak is örültem, hogy tudok két egymást követő 72 es kört) Nagyon örülök, hogy végre most először a második köröm nem a megszokott 73 mp volt, hanem 71,5. Úgy tudnám összegezni, hogy ennyire még életemben nem örültem utolsó helynek.

Ma este még vár rám egy kis jóga, nyújtó-lazító gimnasztika és hengerezés. Holnap pedig folytatom 1500 méteren, ahol szintén egyéni csúcsot szeretnék futni, a két évvel ezelőtti 4:54-emet szeretném megdönteni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.