IV. Haraszti Futóparty – 7 km

Másodszor versenyeztem a Dunaharasztiban rendezett futónapon. Az elsőre is szívesen emlékszem vissza. Két évvel ezelőtt volt, akkor jól ment a futás, pálya is izgalmas volt, kétszer, két helyen futottunk át a kis Duna felett és még második is lettem a korosztályban. A pályán kicsit módosítottak, mert a nullás felújítása miatt a gyalogos átkelőt lezárták, így a pálya maradt Dunaharaszti lankás, kertes házas utcáin.

Elindultam melegíteni és egyszer csak mellém futott Kedves Roli és együtt folytattuk. Így ez jó pörgősre sikerült, de legalább dumáltunk egy jót, aztán felsorakoztunk a rajtvonalnál. Sok ismerős, és jó hangulat volt, kb. 24 fok.

4:10-es átlagiramot terveztem, úgy gondoltam a dombok ellenére is sikerül majd ezt teljesíteni. Meglepetésemre az első ezer méter 3:50 lett az órám szerint. Néhány futótárssal felváltva vezetve klasszul húztuk egymást. Vissza kellett venni a tempóból, bár arra is gondoltam, hogy most nem baj ha 4 után fejre állok, lehet nyomni.

A 3 km részideje 12:10 volt, itt a 3. km 4:15 lett a dobok miatt. Az 5. km 4:17-es lett két újabb domb után, de még így is örültem, hogy az 5 km részideje 20:27 volt. Folytatás

Wizz Air Budapest Félmaraton 2018

Reggel 5:45-kor a mérleg már csak 1,7 kg többlet súlyt mutatott a versenysúlyomhoz képest. Bevertem a reggeli banános fehérjeturmixot és menetrend szerint 7 órakor leparkoltam a rajttól 1,3 km-re. Teljesen nyugodt voltam, csak egy erős edzést terveztünk. 8 órakor a kellemes 17 fokban az új helyszínről elrajtoltunk.

Az első kilométeren szívott magával a tömeg, és a tervezett 4:30-as kezdésből 4:13 lett, így picit visszavettem és a 3 km részideje 13:03 lett. Jól éreztem magam, de tudtam, hogy ez az iram nem fog végig menni. A pályatérkép:

Folytatás

Az újrakezdés

Nem is sejtettem, hogy ez az agyrázkódás ennyire lestrapálja szervezetet és hogy majd hetekre visszavet, legyengít. Két héttel a baleset után kimentem 2 km-t bringázni, nem volt semmi baj, csak némi félelem.(a doki azt mondta, hogy két-három hétig ne fussak)17 nap után tettem egy próbát, kimentem 2 km-t futni, de annyira rossz lett a közérzetem, hogy le kellett pihennem pár órát. A balesetet követő 21. napon újra próbálkoztam a futással, és akkor már a fejem nagyjából rendben volt, de semmi sem volt jó.

A térdemet sajnos éreztem és a repedt bordák is folyamatosan szúrtak, de szépen lassan napról-napra azért tudtam emelni a kilométereket. Erősítő gyakorlatokat nem nagyon tudtam végezni még, de lassan futkározni (enyhe fájdalmakkal) már tudtam és mellette sokat bringáztam, mert ezt fájdalmak nélkül tudtam csinálni.

Komolyabb versenyterveket erre az évre még nem dédelgethettem. Sajnos még négy-öt hét után is nagyon fáradékony voltam. Emiatt a régóta vágyott Passau-Bécs bringatúrát a Duna mentén is három héttel el kellett halasztanom. Folytatás