Senior OB 2019

A fedett pályás idényt követően sikerült végig edzenem az elmúlt időszakot és elégedett vagyok a felkészülésemmel. Az edzői iskola adott némi feszültség, ami miatt nem minden edzés sikerült úgy, ahogy szerettük volna, de ennek ellenére is egyre javuló formát mutattam.

A vizsga után még egy egyéni legjobbat is sikerült futnom 600 méteren és ezután már csak néhány könnyebb, ráhangoló, átmozgató edzés maradt hátra az OB-ig. A felkészülés alapján én azt gondoltam, hogy a korosztályos tavalyi legjobbamat biztosan megdöntöm (St. Pölten 2:19,54), de ha sikerülne olyan összeszedetten koncentráltan futnom, mint ott, akkor egy sokkal jobb idő is születhet.

Pont egy héttel a verseny előtt arra ébredtem, hogy fáj a torkom, bura van a fejem körül és nem kapok levegőt. Fasza. 37,5-ig ment fel a testhőmérsékletem. Aznap amúgy is pihenő volt, ezért ezt alaposan ki is használtam. Nyomtam ezerrel vitaminokat és a folyadékot. Hétfőn már nem volt hőemelkedésem (de az edzést kihagytuk), de kedden még elég gyenge voltam és délutánra a fülem is bedugult. (kedden sem futottam)

Mese nincs irány a doki. Félve mentem, mert már egy félmaraton előtt kimondta a tiltó szót: “Nem indulhat Karcsi”. Alaposan megvizsgált. A torkom vörös, a nyaki nyirokcsomók duzzadtak, előzzük meg a nagyobb bajt: antibiotikum. A tüdőmet teljesen tisztának találta, így ezúttal így búcsúzott: “Ha jól van, futhat vasárnap”, és erre Anikó is áldását adta.

Szerdán már jó volt a közérzetem és este ki is mentem egy könnyű kis átmozgatásra, csütörtökön pedig 3 db lendületes 200 méterrel emlékeztettem a virgácsokat a pályára. Az erőmet visszanyertem, de a bal fülem még be volt dugulva. Hát így keltem vasárnap, a verseny napján.

A reggeli mérlegelésnél 1,7 kilóval voltam könnyebb az ideális versenysúlyomnál. Nagyon odafigyeltem az étkezésre. A szokásos napi öt kajálás volt, túlnyomóan fehérjedús ételekkel és csökkentett szénhidrát bevitellel. Egy cseppet sem bántam, hogy ezúttal kissé keszegebb lettem.

Úgy döntöttem, hogyha megvan a 800 méter, akkor kirándulok egy kicsit az egyik sprint távon, elindulok 400 méteren is, és persze ezután jöhet a 4×100 méteres váltó az SVSE egyesületünkkel.

Az én szuper lányaim ezúttal is elkísértek a versenyre, ahol nevezést követően egy nagyon jól sikerült bemelegítés után szólítottak a rajthoz.

Sokan voltunk és nagyon reméltem, hogy egy kiélezett, kemény versenyben meg tudom majd dönteni a legjobb időmet.

Többen gyorsabban kezdtek nálam így a 6. helyen futottam, de már az első kanyarban elkezdtem az előzést. 200 méternél egy lelkes szurkoló bekiabálása alapján 33-34 mp. között lehettem. A második kanyarban is előznöm kellett, így nem sikerült belül, az ideális íven menni.

A 400 méter ideje látszott a kijelzőn 69-70 mp között volt. (66-67-es kezdés volt a terv) Ez felpaprikázott, és elkezdtem nyomni a második kört, persze a harmadik kanyar is előzéssel telt és 300 méterrel a vége előtt újabb sebességfokozatra kapcsoltam. Biztos voltam benne hogy tudok másodikra is 70 mp-en belüli kört.

Kétszázzal a vége előtt már teljesen egyedül voltam és itt picit meg is torpantam, visszaesett a tempó, de 150 után a légüres térben minden maradék erőmet összeszedve megkezdtem a hajrát.

Versenyeztem az idővel, mert az nem lehet, hogy nem húszon belüli idővel érek célba.

De sajnos kívül volt, nem is kicsivel: 2:21,67 mp lett a vége. Tudtam, hogy megnyertem a korosztályt, de nem ezért jöttem, hanem egyéni csúcsért.

Szívesebben lettem volna ötödik egy 2:18-al kezdődő idővel. Az első gondolatom az volt, hogy megyek és lemondom a 400 méteres nevezésemet.

Ime a videófelvétel:

Öt perccel később már máshogy gondoltam és elindultam egy tejsavat gyilkoló könnyű futásra. Már csak egy szűk óra volt hátra a 400 méter rajtjáig. Hosszabb nyújtásba kezdtem, a rajt előtt még futottam négy repülőt és gyakoroltam a térdelőrajtot is.

Ahogy látszik a felvételen nagyon lassú voltam a sprinterekhez képest. Már az első kanyarban behozták a pályaelőnyt a versenytársak, de nyomtam, ahogy tudtam. 65 mp volt a célom. 150 méternél arra gondoltam, hogy a végét talán jobban bírom majd néhány társamnál és feljebb kerülhetek az utolsó helyről.

Így is lett, a célegyenesben egy srácot le is hajráztam és egy számomra nagyon jó futással, úgy egyéni csúccsal értem célba.

És itt a felvétel is:

Ez csak tíz perccel később tudtam meg, az időm: 64:27 lett, ami a 4. helyre volt elég. Nem sok idő jutott pihenésre mert jött a 4×100 méteres váltó.

Az előkelő harmadik helyen értünk célba 57,01-es idővel. Jó esett utána végre levezetni, elfáradtam…

Erről is készült felvétel:

Sajnos itthon már nem nagyon van 800 méteres versenyzési lehetőség, és egyelőre úgy néz ki, hogy nem megyek idén a szeptemberi velencei EB-re sem. Továbbra is középtávra szeretnék készülni, de a nyarat most alaposan kihasználom más kedvenc sportjaim űzésére. Főleg úszni és kerékpározni szeretnék és sok-sok terepet futni. Folytatom a bringatúrámat is a Duna mentén, ezúttal az eredetétől fogok Passauig túrázni alapozásképpen (kb. 500 km)

A versenyen készült teljes képanyag itt látható. Köszönet érte a lányaimnak és Gonda mesternek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..