Viszlát 2020!

2020 izgalmas év volt. A sok sérülés miatt egy versenyre sem tudtam felkészülni, így nem is indultam. De még sincs okom panaszra, hiszen végig tudtam sportolni az évet.

Már a januárt is úgy kezdtem, hogy a bal sarkamnál a talpamon volt egy szűnni nem akaró csonthártyagyulladás, így nem tudtam futni. Úsztam, görgőztem, bringáztam, erősítettem és vártam a gyógyulást, de nem jött.

Csepeli strand

Sem a gyógyszeres kezelés, sem a lökéshullám-terápia nem tett csodát a sarkammal, és gyulladást sem találtak a szervezetemben, így úgy döntöttem, hogy márciusban kipucoltatom a térdemből a levált porcdarabokat. Még éppen sikerült a vírus miatti szigorítások előtt megcsináltatnom. Titkon reméltem, hogy ez okozhatta a sarkamban lévő fájdalmat, de ez sajnos nem arra jelentett megoldást.

Rá egy hétre már elkezdhettem a görgőzést, és két hétre rá már kint tekertem 35 km-t. Úszni a vírushelyzet miatt nem lehetett, és mivel a sarkam továbbra is fájt, ezért a május végéig csak a bringázás maradt.

Egész május végéig mindössze 22 km-t futottam, de ekkor enyhült a vírushelyzet és megkaptam végre a talpamba a szteroid injekciót. A fájdalom megszűnt és elkezdhettem a könnyű futásokat. Nehéz volt az újra kezdés. Szépen, lassan haladtam. Emellett Pinyó barátommal elkezdtük a Kéktúrát is teljesíteni.

Valahol a Zsivány-sziklák környékén
Folytatás