Kéktúra 14. szakasz

A 14. szakasz végénél, a Rozália téglagyárnál parkoltunk le és két busszal bő egy óra alatt értünk az indulási helyre Hűvösvölgybe. Ezt a szakaszát a Kéktúrának már számtalanszor végigfutottunk, jó ismertük minden pontját, azért is döntöttünk előző nap a futás mellett, mert itt mi már mindent láttunk az elmúlt 30 évben. Két pontja van a szakasznak ahol érdemes kicsit megállni és nézelődni. (Árpád kilátó és a Hármashatár-hegy teteje)

Szép kis sétánnyal indult a futás, majd 400m hosszan a Balázs emelkedő következik. Ezután a vitorlázó reptér mellett haladtunk és Határ-nyereg, majd az Oroszlán szikla érintése után kis kaptatón érkeztünk meg az Árpád kilátóhoz. Itt egy kis fotózás nézelődés, aztán kb. 1300 m pihentető ereszkedés jött a Fenyőgyöngyéhez.

Folytatás

Műtét – a 2011-es porcleválás

A futások helyett továbbra is heti háromszor úszom (3000m/alkalom), és szintén heti háromszor görgőzöm, vagy ha éppen jó az idő, akkor kint bringázom.

Szerdán úsztam is 2000m felmérőt, ami egy perccel jobb lett, mint három hete: 37:29. Alakul a forma, de inkább annak örülök, hogy az alapállóképességemet sikerül megtartnom. Nagy bánatom, hogy a saroksérülés miatt már három hónapja nem voltam jógázni.

Élvezem ezeket az úszóedéseket, de várom már nagyon, hogy újra futhassak.

2011-ben a jobb térdemben porcleválást diagnosztizáltak. Akkor azt mondták, hogy mivel az ízületi tok belső részén található a levált porcdarab, ha nem okoz kellemetlenséget, fájdalmat, akkor nem sürgős megműteni.

Tavaly novemberben megnézettem újra, mivel az utóbbi időben sok apró gondom volt vele. A dokim azt mondta, hogy ezt a térdet azért jó lenne mielőbb “kipucolni”. Abban maradtunk, hogy a fedett pályás és szabadtéri OB után júliusban megyek hozzá műtétre.

Mivel a bal sarkamban a csonthártyagyulladásos sérülés nem javult, és a szezon számomra gyakorlatilag el sem kezdődött, ezért előre hoztam a beavatkozást. Most pénteken meg is műtöttek és minden a legnagyobb rendben van. Még pár napig lábadozom, de pénteken már újra folytathatom az úszó és bringás edzéseket, tehát csak egy hét marad ki.

A bal sarkam sérülésével kapcsolatban folytatódnak a kezelések. Az eddigiek ugyan nem hoztak sikert (gyógyszeres és lökéshullám terápiás kezelés), de most a gócvizsgálat következik a szteroid injekció előtt. (Negatív vérvételi lelet, negatív fogászati panoráma röntgen, és egy negatív orr-fül gégészeti lelet eddig)

Titkon reménykedem, hogy ez a porcleválás tartotta meg a gyulladást a bal sarkamban és most majd egyszer csak elmúlik. Remélem három hét múlva végre folytathatom azt, amit a legjobban szeretek: a futást!

Sérüléssel bajlódva, de sportosan

Sajnos a lökéshullám terápia sem oldotta meg egyelőre a bal sarkamban lévő csonthártya gyulladást. Négy kezelést kaptam, és átéltem a kínok kínját.

Ezt a lökéshullám terápiát egyébként úgy kell elképzelni, mint egy kisméretű aszfalttörő gépet, amely másodpercenként tízszer ver oda a sérült résznek. Összesen 2000 ütés, tehát 3 perc 20 másodpercig tart a kezelés.

Az első alkalommal olyan fájdalmam volt, hogy potyogtak a könnyeim és úgy leizzadtam, hogy le kellett zuhanyoznom. A második és harmadik kezelés kicsit kevesebb fájdalommal járt, végül a negyediken már nem visítottam mint egy kismalac és le sem izzadtam.

A doki szerint gyógyulok és szerdától elkezdhetem a terhelést. Bár én nem érzem, hogy százas lenne, de el fogok kezdeni futni. Ha mégsem javulna akkor 3 hét múlva vissza kell mennem még két kezelésre vagy jöhet az ászok ásza: a szteroid injekció. 🙁

Futni nem futhattam a kezelések alatt, így idén még csak egy újévi 8 km-em van. Klassz azért, hogy öt évig triatlonversenyző voltam, így azért tudok mást sportolni. A doki engedte az úszást és görgőzést (szobabringa). Így heti háromszor úszok alkalmanként 3 km-t és háromszor görgőzöm vagy bringázom. (ha éppen ilyen klassz idő van, mint most hétvégén)

Szombati egy óra bringázás 12 fok napsütésben február elsején 🙂
Reggel hatkor nem sokan úsznak a Csepeli strandon…

Az idei fedett pályás szezon – bár megvan a bérletem a BOK csarnokba – de teljesen kimarad. Nehéz így tervezni az évet, de nincs okom panaszra, tudok sportolni. Pénteken 10×200 gyorsat úsztam 15 mp pihenővel, úgyhogy az állóképességem megvan.

A tavalyi évben 2900 kilométert futottam, 2000 km-t tekertem és 20 km-t úsztam. Ebben az évben ez már látszik, hogy másképp lesz, mivel már januárban 40 km-t úsztam és csak 8 km-t futottam. Ennek most így kell lennie.

Amúgy nem nagyon tetszem magamnak, most nem az a keszeg szálkás futó vagyok, hanem “komoly” úszóizmokat hurcolok. Kb. 4 kiló izom jött fel rám, én ezt annyira nem szeretem.

Szeretnék hinni a dokinak, hogy jobban vagyok és szerdától újra futni fogok. Juhejjjjjjj! 🙂

2019 Évzárás

A balatoni két napos maraton után sem lett jobb a sarkam. Futás közben nem volt baj, de ha néhány óra pihenés után lábra szerettem volna állni… gyötrelem volt. Nagyon fájnak az első lépések majd bemelegszik és tünetmentes lesz, de ez nem normális, így dokihoz mentem.

Sima csonthártya-gyulladást állapított meg, felírt egy voltaren 75 mg os tablettát és kennem is kellett. A kontrollon meglepődött, hogy jobb lett a lábam, ezért még egy adag tablettát írt fel, és javasolta, hogy a két ünnep között terheljem meg.

Közben igyekeztem úszással és görgőzéssel fenntartani az állóképességet. Heti kétszer 30-40 perc futás azért engedélyezett volt Karácsonyig is. De sajnos nagyobb terhelésre nem kerülhetett sor, mert a fájdalom normál terhelésre is visszajött.

Így nem marad más, vissza fogok menni január elején a dokihoz, aki a lökéshullám terápiát ajánlotta a biztos megoldásnak. Meglátjuk.

Minden esetre a fedett pályás szezon erősen veszélyben van, nehéz így tervezni és készülni a március 6-i OB ra.

Ma délelőtt azért szokás szerint összejött az egykori futócsapat egy része. Szekeres Feri bácsi sosem hiányozhat, ahogy egykori edzőnk, Madaras Pista bácsi nélkül sem lenne teljes a csapat.

Persze most nem a 80-as években megszokott szilveszteri futás, a 15×400 volt, hanem csak egy kis könnyű kocogás együtt Érden, az azóta megbolondult 800-asnál Béres Attilánál, aki azóta már dupla ironman és készül a triplára. BUÉK!

K&H Mozdulj! Balaton maraton – második nap

Reggel félve álltam lábra, de meglepődve éreztem, hogy jobb a helyzet, mint az éjszaka volt. Bicegve készülődtem az útra. Az előző napi összesen 33 km után ma kb. 26 km várt rám összesen.

Bevettem egy enyhe gyulladáscsökkentő tablettát és amikor a kocsi felé sétáltam már alig éreztem az erős fájdalmat. Valahogy mozgásra elmúlik, csak amikor megpihen akkor erősödik fel a fájdalom. Egy órával a rajt előtt bevettem egy algopirint is, biztos ami biztos.

Kb. 1,2 km-re volt a Siófok pláza, ahol a WC használat 100 forintba kerül és teljesen kulturált, így a toitoi-nál biztosan jobb választás és oda-vissza ennyi melegítés elég is volt.

Fájdalmak nélkül egy alapos bemelegítés után álltam a félmaraton rajtjához. 4:15-4:20-as iramban gondolkoztam, időtervvel nem készültem, de picit azért reménykedtem, hogy jobb érzésekkel jövök haza, mint az előző nap. Az idő kellemes volt, simán rövid szerelésben szeltem a kilométereket.

4:12-es kezdés után kicsit lassult a tempó, de az 5 km-hez 21:16-kor értem. Két azonos – negyedmaraton hosszú(kb.10,505 km) – kört kellett tejesíteni és az első kör részideje: 45:12 volt. Jobb állapotban voltam, mint előző évben, amikor 44 perces első kört mentem, de akkor előző nap nem futottam két versenyt és összesen 33 km-t. Ennek ellenére az első körben jól ment a futás, nem éreztem a fáradságot.

Folytatás

K&H Mozdulj! Balaton maraton

2016-ban már teljesítettem ezt – 2 napos 3 részletben – maratoni versenyt, igaz akkor félig sérülten csináltam végig. (3:15 volt az összidő) Tavaly is volt nevezésem mindhárom távra, de végül csak a vasárnapi félmaratonra tudtam elmenni, ami végül meglepetésre egyéni csúccsal zárult. (1:27:37)

Idén is egy jó alapozó edzésnek terveztük a versenyt és magamhoz képes egész jó állapotban érkeztem, leszámítva a kis megfázást a hét elején. Kedden azért sikerült még hat db ezer métert 3:38-as átlagra megfutni, de a kis meghülés miatt nem igazán esett jól.

Azt hittem New Yorkban 4-5 kiló fel fog jönni rám, mivel minden amerikai kaját megkóstoltam. 3 kiló súlytöbblettel érkeztem haza, ami a verseny napjára + 2 kilóra csökkent. A megfázás elmúlt, de még krákogtam kicsit.

Szombat 10 óra: Harmadmaraton (14 km +)

Szélcsend 10 fok, felhős idő, ideális volt egy jó versenyzéshez. Egy órával a rajt előtt egy alapos Richtofitos kenés és egy alapos bemelegítés után beálltam a rajtvonalhoz.

Azt gondoltam, hogy ha minden rendben lesz akkor a 4 perces iram is menni fog. Az első 2 kilométer egész jól esett, 7:54 volt a részidő. Aztán itt elkezdett nehezen esni a futás, így lassítottam, de sajnos úgy sem ment jobban.

Folytatás

New York City Marathon 2019

A legtöbb futó álma, hogy egyszer teljesítse a New York maratont. Krajczár Peti már több éve New Yorkban él, és ő volt az egyik szerencsés, aki sorsolással nyert indulási jogot élete első maratonijára. Péter megkért, hogy segítsem őt a felkészülésében.

Már több hónapja készültünk, amikor augusztusban egyszer csak felhívott, hogy nincs-e kedvem kimenni megnézni a versenyt. Október 30-án azon vettem magam észre, hogy az atlanti óceán felett repülök. Pont aznap volt a születésnapom, és a légikisérők pezsgővel kedveskedtek.

Péter felkészülése jól sikerült, nem volt egy cseppnyi kétely sem bennem, hogy ne sikerülne végig futnia. Halloween estéjén még elkísértük kerékpárral az utolsó átmozgató edzésére, aztán egy masszázs következett, végül eljött a verseny napja.

Folytatás

NATO futás 2019

Míg ez a verseny tavaly egy kőkemény harc volt a 40 perces időért, idén csak egy felkészülési verseny volt, mégis benne volt egy 38 perccel kezdődő idő, egy újabb korosztályos egyéni csúcs.

Idén nem hátráltatott sérülés, sem sérvem, sem balesetem és porcleválásom sem volt, így szinte folyamatosan tudtam készülni.

Ebben az időszakban többet “bűnözök” a kelleténél. 80 % ban betartom az étrendemet, de nem hagyom ki a szülinapi tortákat, kis csokikat és olykor az akolholt sem.

Így a szülinapom alkalmából kissé másnaposan érkeztem a versenyre, + 2,2 kilóval. Meglehetősen motiválatlan voltam, de jól ment a melegítés, benne volt a napban a jó futás a fejfájás ellenére.

A rajtot követően beálltam rögtön egy érzésre 3:55-ös tempóra. A 25 fok egyáltalán nem zavart. Az első kilométer 3:54 volt, majd egy 3:52-es következett (lejtős alagút)

Aztán a harmadik kilométer már 4:03 majd egy 4:10-es ezer következett. Egyszerűen nem ment. Erőlködni sem tudtam, szenvedni sem, csak lassultam. Itt fejben már feladtam a versenyt.

Még egy kilométert mentem, mert onnan már közel volt a kocsi, és egy 20:34-es 5 kilométer után levettem a rajtszámot és elhagytam a versenypályát.

Az alapozás folytatódik, és hamarosan indulok New Yorkba szurkolni a martonin Krajczár Peti ifjú tanítványomnak. 😉

Spar – Landliebe 10 km

A két héttel ezelőtti Haraszti futópartin – bár nem volt tervezve, de mégis – sikerült 4 perces iramot futnom. A Spar Landliebe 10 km-es versenyén már nem volt kérdés, hogy 40 percet kell futnom. Tavaly a Szabadság-hídra történő felfutás fektetett meg és 41 percet mentem.

Hat hete már heti kétszer futok hegyen, így gondoltam ez a kis emelkedő most könnyebben fog menni. 80-90 km közötti heteket futok mostanában és a múlt hétvégén 25 km volt 4:36 os iramban. Majdnem egy éve nem futottam 25 öt, de nagyon jól ment. S bár lendületes iram volt, mégis sajnos egész múlt héten éreztem a hatását, fáradt volt a lábam.

Az időjárás kedvezően alakult a versenyre, 13-14 fok volt és szélcsend. A reggeli mérlegelésnél +1,8 kg voltam az ideálishoz képest, ez most alapozáskor még belefér. 50 percnyi bemelegítés után beálltam a rajthoz.

Az első kilométer 3:55 körüli volt és sajnos nem esett olyan könnyedén, mint Harasztiban. Igyekeztem tartani az iramot, de 2 km után (7:55)már nagyon kapkodtam a levegőt. Fel is merült bennem, hogy ebből fejreállás lesz, de gondoltam rég volt már ilyen is, bevállalom.


Folytatás

Haraszti Futóparty 2019

A reggeli kelést követően semmi kedvem nem volt ehhez a versenyhez. Legszívesebben megint kimentem volna egy könnyű húsz kilométerre, de végül dobtam a hisztit és átmentem. Ezen a héten is már 70 kilométer volt a lábamban, így nem voltak illúzióim a versenyt illetően.

Fogalmam sem volt, hogy résztávok nélkül mennyit tudok futni majd. Azt gondoltam, hogy 4:15-4:20 as ezrekkel kezdek aztán meglátom. Madaras Pista bácsival melegítettünk, nagyon könnyen, jó hangulatban.

A rajtot követően a 35-40. helyen szaladtam, érzésre 4:20 as iramban. Egy kilométernél megnéztem az órámat és nagyon csodálkoztam: 3:54 volt és nagyon jól esett. Nem ijedtem meg, de picit lassítottam. Ennek ellenére folyamatosan fogytak előlem az ellenfelek.

1,5 km után egy 20 éves átlagéletkorú bolyban találtam magam, hárman futottunk, és a mezőnyt vezető srác már 100 méterre volt előttünk. 3 km után sem változott a helyzet, de figyeltem a fiatalokat, és láttam, hogy simán meg fogom verni őket. Túl gyors tempót vállaltak be.

4 km után már a második helyen futottam, az első már kb. 200 méterre volt. A fiatalok leszakadtak. 6 km nél néztem az órára: kerek 24 perc volt. Nem motivált semmi, hogy nagyon nyomjam a végét, de picit talán gyorsítottam és abszolútban a második, a korosztályban pedig az első helyen értem a célba.

A futás részletei itt láthatók.