Bringás kaland(cool)túra

Szombaton délután – az Ultrabalaton felkészülés jegyében – egy kisebb bringatúrára indultam egy kb. 60 km-res kis körre. Benyomtam a zenét az iPodon, póló le, és élvezve a napsütést és a határtalan szabadságot, kényelmesen tekertem Lórévre, ahol megnéztem a Zichy Ödön emlékére több mint 150 éve, egy mesterséges dombra a Habsburgok által az ártérbe emelt kis kápolnát.

IMG_1476

Már csak három kilométerem volt hazáig, amikor megpillantottam egy kis kerthelységes kocsmát, ahol nem volt senki, gondoltam egy sörre meghívom magam, mert megérdemlem. Leparkoltam a kerítés mellé a bringát, magkaptam a sörömet és jól esően kortyolgattam.

Egyszercsak érkezett egy fickó, aki a kertkapuba tette le a bringáját (az enyém mellé merőlegesen), majd meglátott és odajött hozzám, kezet nyújtott, hogy “Szia, Józsi vagyok”. Aztán hozott magának egy fröccsöt, majd odaült az asztalomhoz és mintha jól ismernénk egymást elkezdett beszélni: Folytatás

Bringával munkába

Kedden reggel hatkor indultam el bringával Szigethalomról a munkahelyemre. Sietnem kellett, mert még az 5 km futásnak is bele kellett férnie az időbe munkakezdés előtt. Áttekertem a nulláson és a budai oldalon mentem végig Óbudára. Jó meleg volt, viszont nem volt forgalom, így az utolsó szakasz, a budai rakpart sem volt még annyira büdös. 35 km bringa + 5 km futás, jól kezdődött a napom.

Képernyőfotó 2015-06-11 - 17.05.27

15 óra után viszont jött az a bizonyos nagy vihar. Először nem tulajdonítottam nagy jelentőséget neki, mert nem mondott aznapra tartós esőt a meteorológia, csak némi záport. Este 6 órakor viszont már nem voltam túl vidám, mert sötétedésre haza kellett érnem, így fél hétkor gyenge esőben elindultam. Folytatás

Görgőzés a szabadban

Még triatlonos koromban megfogadtam, hogy 12 fok alatt nem megyek ki bringázni. Már akkor is féltettem az izületeimet. 13 fok volt a minimum hőmérséklet, amikor rápattantam. Idén rákaptam a görgőzésre, az alábbi szabályokkal:

0 fok alatti kinti hőmérséklet esetén: zárt térben

0-5 fok között: félig nyitott ablaknál

5-9 fokig: nyitott ablaknál vagy szabadban

10-12 fok: szabadban

A múlt vasárnap 10 fok volt kint, egy órát nyomtam is a kertben. (Amúgy dög unalom a szobában a görgőzés) Zenét hallgattam és közben jól megizzadtam, még Armstrongot is lehagytam.

Az örök barát verda

Van egy bringám, amely 20 éves lett és egyszerűen imádom. Esőben, hóban, télen, nyáron mindig a kertben van. Tiszta rozsda szegény. Már lefittyent rajta kilométeróra is.IMG_7860

Egyszer eldőlt, és a kutyáim lemajszolták az ülésről a szivacsot. Teljes terminátori rangban tündököl a kertemben.IMG_7861 Folytatás

Bringával munkából haza – gigaszopás volt

Mindig irigyeltem azokat, akik tekerve járnak munkába. Most a triatlon miatt én is rászántam magam, hogy párszor így megyek dolgozni. Be is vittem ma reggel kocsival a bringát, gondoltam munka után hazatekerek (kb. 35 km) és reggel pedig ugyanígy vissza.

Indulás előtt ránéztem a met.hu radartéképére és láttam, hogy kelet felől csúnya felhők közelednek, de a modellből az látszott, hogy a déli kerületek kimaradnak az esőből, ezért gyorsan elindultam, hogy kiérjek a felhők elől. Aztán menet közben borult az elméletem.

A budai oldalon tekertem déli irányba a kerékpárúton (III. kerület – Szigethalom útvonal). A Szabadság-hídnál már szemerkélt, aztán látszott, hogy nagyon gyorsan jönnek a felhők és a déli kerületek is benne lesznek. Kicsit meghúztam, hogy odaérjek a Rákóczi-hídhoz (12 km), ott a legnagyobb a hely ha sokan menekülünk. Így is lett, félig átázva, de odaértem.

Az eső esett, mintha dézsából öntenék. Villámlott, mennydörgött, sokan álltak meg. A számítógépem a sporttáskámban volt, ezért meg kellett várnom az eső végét. A villámok miatt amúgy is megálltam volna, az eső nem zavart, de a gépemet nem érheti víz, ezért meg kellett várnom az eső végét.

Amilyen gyorsan érkezett a vihar, olyan lassan akarta abbahagyni. Lelassult. Folyamatosan néztem a radarképet és kalkulálgattam, hogy mikor indulhatok el majd végre. Szart sem ért. Kerek két órát álltam a híd alatt, ekkorát még nem szoptam. Lassan csillapodott az eső, a villámok elmentek, szitáló esőben folytattam az utat. Mire a nulláshoz értem már nem esett. Sötétedés előtt még azért hazaértem.

Alig várom a reggelt, hogy visszatekerjek. 😉

Függöny!

16. házassági évforduló – családi maraton

Ma, 17 éve ismertem meg Timit, és rá egy évre – napra pontosan – feleségül is vettem.

Nem vagyok nagy ünneplős, utálom az évfordulókat, a kerek születésnapokat, stb. (lehet, hogy ezt a posztot is kitörlöm)

Tavaly Timi is elfelejtette, de ma mindkettőnknek eszünkbe jutott. Nem vettem virágot, nem kaptam én sem, még egy szép inget sem. Megbeszéltük, hogy elmegyünk a lányainkkal bringázni egyet és kajálunk egy nagyot valahol a Duna partján. Így is lett, és a vége 43 km, 3:03-ra sikerült. Nem siettünk, de a végére kellemesen elfáradtunk. Íme az útvonal (klikk a képre, hogy éles legyen):

bringusz

Családi képek publikálására nem kaptam sajnos engedélyt 😉