SPAR 10 km – a tények

Tegnap a kis beharangozómban írtam, hogy az elmúlt két hét történései miatt nem voltak komoly célkitűzéseim a mai napra, de azért nem lazsáltam, nem tudtam volna ennél gyorsabban futni, maxra nyomtam.

Ennyit számít, ha az ember két hétig nem pihen, stresszes, dekoncentrált, nem edz és nem egészségesen kajál. Ennek ellenére nincs okom panaszra. Végig nehéznek éreztem a lábaimat, kissé szenvedősen, de örömmel futottam. Egy 20:30-as ötösre nyomtam egy 21 percest. 5 km-nél azt hittem 22 perc lesz a második fele, de nem lassultam sokat. Így nézett ki a dolog:

Képernyőfotó 2015-10-11 - 18.22.404:07-es átlaggal azért sikerült végig mennem, az időm 41:31 lett és a 28. helyen végeztem. A részletek itt. Köszönöm az Apcomnak a nevezést, lehet, hogy a csapatban erősebb lettem volna, de max. 5 másodperccel a teljes távon 🙂 Mindegy majd jövőre!

A levezetés után:

IMG_0307

A futásom után próbáltam a pálya több pontjára autózva szurkolni az ismerős maratonistáknak, de sajnos mindenkit lekéstem. 🙁

SPAR tízes

Már két hete történt, hogy sikerült az idei célkitűzésem a NATO futáson, a negyvenperces tízes. A verseny után alaposan kiengedtem, abbahagytam az “aszkéta” életet, és azonnal szakítottam a speciális étrendemmel is. (szarvaspörkölt)

IMG_0029

Zabáltam, amit csak kívántam: zsíros kajákat, édességet, kenyeret, pörkölteket, mindent, amit addig nem, és alkoholt is fogyasztottam, ráadásul két buliban is rendesen leittasodtam. Itt éppen egy kecskével kerültem szorosabb kapcsolatba:

IMG_0144

Dobtam a vitamin tablettákat és a zöldségtálakat is, a súlyom mégis maradt 70 kg. Persze sok stressz ért ebben a két hétben, és keveset futottam, résztáv, és hosszú futás sem volt.

Bár céges csapatversenynek indult a holnapi SPAR maraton, de végül egyéniben, de céges színekben vágok neki a klasszikus 10 km-es távnak 10 óra 10 perckor. Nincsenek terveim, felszabadultan szeretnék futni, ahogy jól esik. Sírjon holnap az ég, ahogy csak bír, én pedig majd tisztulok 🙂

Nátó futás 2015 – A negyvenperces tízes

A jól sikerült veszprémi verseny után a múlt hetem már stresszmentesen, a teljes nyugalom jegyében telt. Maximálisan ki tudtam kapcsolni és a szabadidőmben csak a futásra koncentráltam.

Azt hittem a verseny hetében már pihenünk, lazulunk, de Anikó (edzőbá) keddre még 10 db 300 métert írt 1 percre, egy perc pihenővel. (info: 6 km futás, gimnasztika 10×100 a bemelegítés és utána levezető futás van, így azért 12 km összejött aznapra) Ez sikerült is 59-es átlagra, de ez nekem nem egy felrázó, laza edzés volt. Ezután már csak könnyű futások voltak. Pénteken Szekeres Feri bácsinál voltam gyúratni és utána még lazultam egyet a ráckevei gyógyvízben. Szombaton 5-6 km-rel átmozgattam és egész nap pihentem.

A verseny napján fél nyolckor óra nélkül, magamtól ébredtem, közel 9 órát aludtam. A kis zabpelyhes fehérjés banánturmix reggeli után elindultam és az oktogon környékén parkoltam le. Innen kb. 4 km a Vérmező, a rajt helye, amely azért is praktikus helyszín, mert futás után nem úszhatom meg ide vissza a levezetést. (kb.1,5km) Egy órával a rajt előtt Richtofittal és lóbalzsammal alaposan bekrémeztem magam és 45 perccel a rajt előtt elindultam a bemelegítő futásra.

Melegítés közben kicsit előjött bennem az előző év, amikor elég gyengére sikerült a szervezés. Tavalyi posztomban elvarázsolt futóverseny címmel írtam róla. De idén minden klappolt, nem volt sor a melegítőruha leadásánál, pontos volt a rajt, nem sétált keresztbe a pályán turistacsoport, stb…

Anikó annyit mondott útravalóul, hogy figyeljek nehogy elfussam az elejét és hamar vegyem fel az utazósebességet (4 perces iram), majd 7 km-től azt csinálok, amit akarok. Kemény ez a szabadság így a végére. A melegítés tökéletesre sikerült, nagyon laza voltam, valósággal ki akartam futni a világból.

Végre

A képen Merényi Timivel, aki meglehetően szerényen nyilatkozott a verseny előtt az állapotáról és a végére óriási egyéni csúcsot futott (34:56).

11934938_865188883577177_8374681859787549125_o Folytatás