Brutálfutás 2017

A tavalyi futamon Kata lányommal indultam, aki idén is nagyon szeretett volna rajthoz állni, és persze megfertőzte Kriszta lányomat is, így mindkettőjüket beneveztem a futásra. A sérülésem miatt úgy terveztem, hogy csak szurkoló leszek, de aztán a sors közbe szólt.

A rajt előtt egy héttel Kata eltörte a kis lábujját, ezért Krisztát első brutálfutásán nem akartam egyedül hagyni, így vállalva a gyötrelmeket, úgy döntöttem elindulok vele, és ha nagyon fáj a térdem, majd legfeljebb kiállok egy DNF-el (did not finish).

Kriszta a rajtot követően nagyon gyorsan kezdett, igyekeztem visszafogni de sikertelen volt a próbálkozásom. Izgult nagyon és felszabadultan elfutotta az elejét, aminek az lett a következménye, hogy három kilométer után azt gondoltam itt a vége, feladjuk. De ő azt mondta, hogy szó sincs ilyenről, az ő neve mellett nem fog ott állni a DNF. Piffff… imádom 🙂

A táv közepén az erdőbe (kb 2 km folyamatos futás) már nem kísértem el, elkezdtem érezni a térdem, jött a fájás.

Folytatás

2016-os tények, 2017-es tervek

A sport szempontjából 2016 tényleg remek év volt. Imádtam a felkészüléseket és a versenyek többségét. Öt célt tűztem ki az év elején 2016-ra, de ezek közül csak egyet sikerült megvalósítani:

Terv Tény
1. 1.500m 5:00 4:54
2. 5.000 m 18:20 19:08 (10 km közben)
3. 10.000 m 38:00 39:16
4. Félmaraton: 1:26 1:31:30
5. Maraton: 3:05    –

Jól látszik a tényadatokból, hogy az alapozás kimaradt, csak január 15-én tudtam elkezdtem futni, négy héttel a lágyéksérv műtétem után. Szépen lassan, fokozatosan kapaszkodtam vissza.

Azt gondolom, hogy a tervek nem voltak túl merészek, sok balszerencse is közre játszott, hogy elmaradtam a tervezett időktől, és persze az is, hogy a főbb versenyeket követően mindig kiengedtem, és emiatt a következő versenyre való felkészülés komoly visszaeséssel indult. Talán ha idén nem engedek ki, hanem folyamatosan formában tartom magam, akkor a 2016-os tervek 2017-ben teljesíthetők lehetnek. (persze ha nem jön közbe megint egy újabb nyavalya)

Az év legfőbb versenyén Várpalotán a legjobb formámban álltam rajthoz, de sajnos reumás fájdalmak miatt, 10 km után teljesen lelassultam. Tisztán szerettem volna versenyezni, így természetesen fájdalomcsillapító nélkül futottam. Azért volt néhány verseny, amikre nagyon szívesen gondolok vissza és bearanyozták a 2016-os futóesztendőmet:

04.24. Miklósi futónap 8 km abszolút első hely

IMG_1365 05.01. Komárom-Komárnó 10 km: 39:59
06.12. Nyitra 1500 m pályaverseny: 4:54 korosztályos második hely
06.18. 1000 méter felmérő Rolival: 2:59,5

IMG_1683

Folytatás