“Kerék alá tettek…”, de nem lett jobb…

Egy újabb hónap telt el és sajnos a térdfájásom nem múlt el, így vissza is mentem a specialistámhoz, aki sem szteroid injekciót nem adott, sem további gyógyszerek szedését nem javasolta. Azt mondta, hogy a térdem rendben van, azt a fájást pedig egy szalag okozza, amely a csípőtaréjnál (is) tapad. Javaslatára felkerestem egy terapeutát a Budamednél és már másnap el is kezdtük a terápiát.

Olyan kezeléseket kaptam itt, amikről még nem is hallottam. Például volt egy olyan gép, mint az aszfalttörő gép csak kicsiben. Kőkeményen ütötte vele a sérült részt és a könnyeim potyogtak akkora fájdalmakat okozott, de hősiesen visítva tűrtem. Volt itt még ion indukciós terápia, radiális lökéshullám terápia, lágylézer terápia (ezekről bővebben itt lehet olvasni).

Aztán volt még hideg terápia is, melynek során beállítottak egy kabinba és három percig nyomták be a folyékony nitrogént és mínusz 120-160 fok között tartottak. “Kerék alá tettek, onnan is kivettek”, de a térdem továbbra is fáj, sőt a helyzet még rosszabb lett, most már egy km futás után jön a fájdalom.

Bánatomban a múlt héten már misét pontifikáltam Szigetújfaluban azokért a sportolókért, akiknek fáj a térde:
Folytatás

Bringás kaland(cool)túra

Szombaton délután – az Ultrabalaton felkészülés jegyében – egy kisebb bringatúrára indultam egy kb. 60 km-res kis körre. Benyomtam a zenét az iPodon, póló le, és élvezve a napsütést és a határtalan szabadságot, kényelmesen tekertem Lórévre, ahol megnéztem a Zichy Ödön emlékére több mint 150 éve, egy mesterséges dombra a Habsburgok által az ártérbe emelt kis kápolnát.

IMG_1476

Már csak három kilométerem volt hazáig, amikor megpillantottam egy kis kerthelységes kocsmát, ahol nem volt senki, gondoltam egy sörre meghívom magam, mert megérdemlem. Leparkoltam a kerítés mellé a bringát, magkaptam a sörömet és jól esően kortyolgattam.

Egyszercsak érkezett egy fickó, aki a kertkapuba tette le a bringáját (az enyém mellé merőlegesen), majd meglátott és odajött hozzám, kezet nyújtott, hogy “Szia, Józsi vagyok”. Aztán hozott magának egy fröccsöt, majd odaült az asztalomhoz és mintha jól ismernénk egymást elkezdett beszélni: Folytatás

Családi tekerés és kempingezés a Balaton körül – Befejező rész

A negyedik napon a balatonlellei strandig meg sem álltunk, ott egy gyors ebédet követően egy 10 perces nagy zuhi csapott le ránk. Itt is hamar felszáradt minden és pikk-pakk mentünk tovább. Ezen a napon semmi extra nem történt. Áttekertünk Siófokon és már vártuk a sóstói kempinget. 63 km volt az aznapi adag és 221 km-nél jártunk.IMG_7657

Ez a nagy kemping már csak 12 km-re volt Aligától, a kiindulási pontunktól. Este megettünk egy hatalmas pizzát és 10-kor már aludtunk is. Folytatás

Családi tekerés és kempingezés a Balaton körül – Harmadik rész

Kellemes, felhős időben és 22 fok körüli hőmérsékletben kezdtük el a harmadik napot. Keszthely felé közeledtünk, amikor egy hatalmas nyári zápor csapott le ránk. Esőkabátok elő, és egy nagy fa tövébe menekültünk és kb. 20 percig álltunk. Nagyon esett.

IMG_7616Keszthelyen áttekerve még jöttek kisebb záporok, de a kerékpárút mellett sűrűn voltak fából készült fedett pihenők, kétszer álltunk meg 5-10 percekre. A lányok rendíthetetlenek voltak. Csuklyás papoknak néztek ki hátulról és keményen tekertek a szemerkélő esőben.

IMG_7619A déli parthoz érve az eső el is állt. Folytatás

Családi tekerés és kempingezés a Balaton körül – Második rész

A reggeli összepakolás sokkal lassabban ment, mint az előző esti sátorállítás. Két óra alatt készültünk el, amiben benne volt a reggeli tisztálkodás is.

Folytattuk a kört az északi parton Badacsony felé. Nekem továbbra sem volt tervem, de Timi egyre többször említette a Badacsony szót. A végére neki lett igaza, mert ez volt a napi adag:

Képernyőfotó 2014-08-03 - 10.37.37A tihanyi félszigetre betekertünk egy km-t, mert ott volt egy jó kis szabadstrand. Itt olyan tiszta a víz, hogy egy métert is le lehetett látni. Csobbantunk egy nagyot. Folytatás

16. házassági évforduló – családi maraton

Ma, 17 éve ismertem meg Timit, és rá egy évre – napra pontosan – feleségül is vettem.

Nem vagyok nagy ünneplős, utálom az évfordulókat, a kerek születésnapokat, stb. (lehet, hogy ezt a posztot is kitörlöm)

Tavaly Timi is elfelejtette, de ma mindkettőnknek eszünkbe jutott. Nem vettem virágot, nem kaptam én sem, még egy szép inget sem. Megbeszéltük, hogy elmegyünk a lányainkkal bringázni egyet és kajálunk egy nagyot valahol a Duna partján. Így is lett, és a vége 43 km, 3:03-ra sikerült. Nem siettünk, de a végére kellemesen elfáradtunk. Íme az útvonal (klikk a képre, hogy éles legyen):

bringusz

Családi képek publikálására nem kaptam sajnos engedélyt 😉

Családi tekerés és kempingezés a Balaton körül – Első rész

A sátrazásokról mindig az a vicc jut eszembe, hogy aki eddig a sátor tetején aludt, annak a Sátoraljaújhely. Mi is először sátraztunk együtt családosan. 6:45-kor indultunk otthonról  és a Camponához tekertünk (kb. 13,5 km) és éppen elértük a Balatonaligára tartó vonatot. IMG_7557

Folytatás

Családi tekerés a Balatonon, új kaland!

Nincs pihenés az OB után sem. Vasárnap 7 órakor bringára pattanunk és a bringástáskákkal, sátorral stb. áttekerünk a Camponához, hogy 7:52-kor felüljünk a Balcsira tartó vonatra.  Balatonaligán leszállunk 9:30-kor és az északi part felé haladva, néhány nap alatt körbetekerjük a Balatont. Nagyon örülök, hogy a családdal együtt sportolunk és persze nyaralunk is egyszerre.

Ez nem egy teljesítménytúra lesz. A nagy melegben napközben remélem egy strandon fürdőzünk majd és csak reggel és este tekerünk, amikor hűvösebb van. De semmit sem terveztünk meg. Annyit bringázunk egy nap, amennyi jól esik. Szállástervünk sincs. Ahol este találunk egy klassz kempinget ott majd megállunk és sátratverünk. Soha sem sátoroztunk még együtt, de most ennek is eljött az ideje.

Még az is lehet, hogy ha valahol nagyon megtetszik a hely, és akkor ott maradunk pár napra. És most végre belángosozhatok. Minden nap megeszek legalább kettőt és persze nutelláspalacsintából is. Nagyon kiváncsi vagyok, hogy hogy sikerül ez a tervezett négy-öt nap. Hétfőre ugyanis záporokat mondanak, így az is lehet, hogy egy éjszaka után hazajövünk. 🙂 Csak nem.

Arra is kiváncsi vagyok mennyibe fog kerülni egy eltöltött nap négyünknek a Balatonon. A vonat és a kerékpárjegyek már megvannak, az 6720 forintba került (csak oda). Izgis. A térképen nagyjából négy részre osztottam a távot, de nincs kőbe vésve semmi, sodródunk az árral.

téprék

Anyukám! Kérlek ne izgulj értünk, ide kattintva mindig láthatod merre vagyunk és ha úgy alakul írok is. 🙂

Bingatúra 2014 – Befejező rész

Reggel 9 felé indultunk tovább, és tudtuk, hogy a legfárasztóbb 110 km következik. A 7-es úton végig, aztán a Velencei tó déli partját érintjük, majd Martonvásárnál jobbra Ercsi felé, végül komppal át a Csepel-szigetre és onnan haza. Utolsó nap, mese nincs, haza kell érni.

UTOLSÓ

Különösebb látnivaló nem volt ezen a szakaszon, csak az egyetlen oázis, a Velencei tó. Talán 30 km-t mentünk a sóstói kempingtől, aztán megálltunk frissíteni. 30 percre sikeredett a kiállás.

Folytatás

A nagy bringatúra 2014

Holnap hajnalban felülünk a vonatra és Őriszentpéterig meg sem állunk. Innen, az Őrségből  pedig három nap alatt fogunk hazatekerni. Az első napi cél Keszthely. A második nap a Balaton déli partján túrázunk végig Balatonvilágosig, majd az utolsó nap a Velencei tavat érintve érünk haza. Az egész kb. 300 km lesz.

Képernyőfotó 2014-06-06 - 14.31.17

Nem tudom, hogy menet közben lesz-e kedvem itt a blogon az élő történésekről írni, majd meglátjuk. Egy iPad mindenesetre lesz nálam! 🙂

A verdát már tegnap összeraktam, minden készenáll. Ma este felgurulok vele Csepelre, és ott alszom, hogy hajnalban gyorsabban beérjek a vonatindulásra. Nagy kaland lesz! 🙂

DSC_3836