Szlovák szenior fedettpályás OB – 800 méter

Az év eleji 800 méteres verseny után szárnyakat kaptam és nagyon jól sikerült az azt követő hét. Nagyon nagy kedvvel és erővel mentem az edzésekre, de aztán…

Egyik nap még jól ment a futás, még másfél órát jógáztam is utána, aztán másnap ágynak dőltem lázzal és az infulenzával. Egy hét teljesen kimaradt, a következő héten már tudtam futogatni, de értékelhető edzésem nem volt, mivel a tűdöm tele volt még trutyival, köhögtem és alig kaptam levegőt.

Még most a hét elején is sokat krahácsoltam, kedden volt egy rövid résztávos edzés, de ez azért kevés volt egy jó versenyfutáshoz. Úgy mentem ki Pozsonyba, hogy ha sikerülne a januári verseny 2:24,16-os idejét megfutnom, akkor az talán több is annál, mint amit várhatok magamtól.

71,6 kg-ot mutatott reggel a mérleg (tehát még van 1,6 kg súlyfelesleg). A bemelegítés rendben ment, laza és koncentrált voltam. A második futamban indultam és most sem volt más előzetes tervem, csak az, hogy olyan tempóban kezdjek, ahogy a végére teljesen elsavasodva be is tudom fejezni. (négy 36 mp-es kör).

Órát nem vittem magammal, ott volt minden kör végén a digitális óra, amelyen körönként láttam a részidőket. Az első körben pont 35-ről 36-ra váltott az óra. Előttem – ahogy a januári versenyen is- 4-5 méterrel futott Zeller Zsolt. A második kör is teljesen jól ment, és óramű pontossággal 71-ről 72 re váltott az óra a második kör végén.

500 méterhez érve begyújtottam a rakétákat és 1:47-ről 48 ra váltott az óra a harmadik kör végén. A túlsó egyenesben (érzésre) ritmust váltottam, elkezdtem nyomni. Világbajnoki döntős hangulatban, hatalmas hajrával futottam meg az utolsó száz métert és kis híján összeesve értem célba.

Nem láttam az órán az időmet, az eredménylistát csak kb. 20 perccel később tették ki a faliújságra. (addig sikerült levezetnem) 2:24 körül vártam a hivatalos időt, ami 2:24,07 lett, ami pontosan 9 századdal jobb, mint a januári versenyen elért eredményem.

Úgy alakult, hogy a március végi fedett lengyelországi VB-re nem neveztem. Most a cél a március 9-i hazai OB lesz és úgy tűnik, hogy rajthoz állok a szlovén OB-n is 800 méteren Novo Mesto-ban jövő szombaton.

Fotók: Zsoldos Imre

Pörgős évkezdet és az első verseny


2018 utolsó két hete bűnözéssel telt. Már a Budai Trailen is 3 kiló felesleget cipeltem magammal, de a Karácsonyi nagy zabálásokat – számolva a kockázatokkal – sem hagyhattam ki. Ennek köszönhetően – a január 1-i mérlegelés szerint – összesen 5 kiló túlsúllyal zártam 2018-at.

Fantasztikus volt újra ropogósra sült csülökcombot ropogtatni, a piacon lángost és sült kolbászt enni, zserbót és bejglit reggelizni, vacsorára pedig felvágottakat, töpörtyűt  friss fehér foszlós kenyeret kajálni. (semmi salátát, gyümölcsöt!) 🙂 Persze ettől hatványozottabban szarabb volt a teljesítményem és a közérzetem is.

A túlsúly kizárólag a futás miatt zavart, de tudtam, hogy ha visszaállok január elsején a sportkajálásra, a kilók  pár hét alatt lemennek és vélhetően februárban már ismét az ideális testsúlyommal fogok tudni edzeni. Ebből is látszik, hogy hiába futunk akár heti 70-80 km-t, ha rosszul kajálunk bizony jönnek fel a kilók.

2019-re középtávokra, 800/1500 méteres versenyekre terveztünk. 2018 utolsó 4 hónapja kiváló alapot adott ehhez és január első napjaiban el is kezdtem a fedett pályán a “pörgős” edzéseket. Óvatosan, szinte csak lendületesen kezdtünk és 3 edzés után szólt Anikó, hogy 19-én a Budapest Bajnokságon a SYMA-ban lesz senior 800 méteres futam, jó lenne ha elindulnék.

Először egyáltalán nem tetszett az ötlet. Akkor érdekelt volna ha már van valami sebességem, de akkor úgy éreztem, hogy 2:40 ért nem szeretnék odaállni. 10 nappal a verseny előtt a 400 métert 72,2-re futottam – aminek nagyon örültem – , de ez még kevés volt nekem a versenyzéshez.

Amúgy a futás csak kb. 50%-a az edzéseimnek. Nagyon sokat erősítek, nyújtok, heti kétszer másfél órát jógázom, esténként hengerezek és heti háromszor a gerincemet is erősítem.

Január 12-ére Anikó 600 métert írt versenytempóban, ami szinte egyenletesen (3 db 36-os 200 méter), 1:48-ra sikerült. Itt adtam meg magam és beneveztem a szombati versenyre. A kihívás számomra az volt, hogy ezt a 3 perces iramot végig tudom-e vinni 800 méteren is. Persze már önmagában az is remek dolog, hogy egyáltalán kaptunk versenyzési lehetőséget a fedetten az OB előtt.

Nagyon vártam a verseny napját, napról-napra erősebbnek éreztem magam és sikerült két kilótól megszabadulni, így már csak 3 kiló volt rajtam a szombati verseny napján. A SYMA csarnok megtelt és én bent találtam magam a fiatal atléták között.

Jól sikerült a bemelegítés, nagyon laza voltam. Egy egészséges feszültség volt bennem és a senior futam volt az első a 800-as futamok között. Négyen voltunk, mindenkinek jutott egy pálya.

Komoly versenyzésre nem számítottam, mert Zeller Zsolt – az egykori 800 méteres országos felnőtt bajnok – a senior VB-re készülve remek formában volt, így azt már tudtam, hogy vele nem fogok tudni elfutni, a másik két kolléga – akik szintén kiváló atléták: Zsoldos Imre és Tóth Zoltán – pedig lassabb tempót terveztek, mint amit én.

A hármas pályát kaptam, és a rajt után a feszültség elszállt, én pedig hosszú elnyújtott léptekkel nekivágtam az első kanyarnak. Zsolt a négyesen, a vártnak megfelelően gyorsabban kezdett és 50 méter után ő vághatott be elsőnek a belső pályára. Folytatás

Senior Fedettpályás Atlétikai OB – dráma 3000 méteren

Múlt pénteken rendezték a seniorok fedettpályás országos atlétikai bajnokságát a SYMA csarnokban. Talán a tavalyi senior VB hatása is, hogy idén sokkal többen neveztek, mint az elmúlt években. Nem készültem átfogó összefoglalóval, de néhány futószámot rögzítettem és izgalom bizony volt rendesen. Az első a férfiak M35-ös (35-39 éves férfiak) korosztályának 200 méteres időfutama, a második a legerősebb 800 méteres férfi futam nagy nevekkel, és végül a drámai 3000 méteres síkfutás szintén neves résztvevőkkel. Nézzük sorban:

200 m férfi síkfutás M35

Közel a negyvenhez még mindig szárnyalnak ezek srácok. 24 mp-et futni 200 méteren kétszer gyorsabb iram, mint a négyperces ezrek. Két csepeli csapattársam végzett a dobogó első és harmadik fokán. Lakatos Károly (kettes pálya) győzött: ideje 23,78 és Klenovszki Zoltán (hármas pálya) pedig harmadik lett, 24,3-at futott. Íme a videó:

Folytatás

Senior Fedettpályás OB 3000 méter – A VB kapujában

Egy könnyű héten vagyok túl. Szombatig elsősorban a regenerálódáson volt a hangsúly. Kedd este a ráckevei gyógyfürdőben lazultam és csütörtökön Feri bácsi gyúrt le. Elég sok kis összeugrott izomcsomót kellett kimasszíroznia. Nagyon frissnek éreztem utána magam. Pihenten érkeztem a mai, szombati senior fedettpályás OB 3000 méteres versenyére.

Ez a verseny a VB felkészülés egyik fontos állomása volt.  Kiváncsi voltam, hogy mit tudok kisajtolni magamból, ha végre maxra futom ezt a távot. A terv a 11:15 volt, tehát a 3:45-ös iram. Mivel hétről-hétre erősebbnek érzem magam, úgy éreztem, hogy ez biztos menni fog.

A nagy vihar érkezését pont a délutáni órákra jósolták, és mivel tudtam, hogy kint fogok melegíteni, ezért két váltás futószerkót vittem. 45 perccel a rajt előtt kezdtünk melegíteni. Eső még nem volt, csak viharos szél 14 óra után. A bemelegítő 3 km-en szokás szerint merev voltam, de a gimnasztika és a négy kint végzett fokozó futás feldobtak, és szépen kilazultam.

Bent folytattam még egy kis nyújtással és a szögesben futottam még 6-8 db fokozót. Aztán megszólalt a hangszóró és hívtak minket a rajthoz. A szöges fűzőjét triplára kötöttem. 25 éve nem versenyeztem szögesben és fedettpályán még soha, tehát az egyéni csúcs biztos volt. 😉 Kissé feszülten álltam a rajthoz, izgultam. (elől jobbról a második, piros gatyában)

DSCN1097

15 kör várt ránk. Eldördült a startpisztoly és következett a helyezkedés. 15-en rajtoltunk a szűk pályán. Igyekeztem az első kanyart meglökni, hogy a pálya belső részére kerülhessek. 5-6. helyre álltam be és az első kör végén már a 4. helyen voltam. Nagyon jól mentem, a lábaim tökéletesen bemelegedve, nem is éreztem, hogy futok. Vigyáznom kellett, mert magamhoz képest gyors voltam, és benne volt, hogy elfutom az elejét.

DSCN1105

Az első ezer méternél a harmadik helyen futottam (3:37). Féltem az idő láttán, hogy ezt az iramot nem fogom végigbírni. A kétezer méter 7:19 volt. Élveztem a futást. A 13. körben kezdtek elnehezedni a lábaim, de nem lassultam. Nem érzékeltem a külvilágot, nem néztem hátra, nem tudtam vannak-e a nyomomban. Az utolsó kétszázon még minden erőmet összeszedtem és végül harmadiknak futottam be 11:00,89-el. (februárban 11:40-et futottam edzésen)

Kata lányom rögzítette a befutómat:

Nagyon boldog vagyok, hogy így sikerült, és ez a nap megint nagyon sok erőt adott a továbbiakhoz, a VB tervek megvalósításához. A végén kiderült, hogy a korosztályomat megnyertem, így még dobogóra is állhattam. (A korosztály legjobbjai nem voltak itt, ők ennél az időnél két perccel jobbat is tudnak)

DSCN1121

Ebben a hónapban egyébként három bókot is kaptam. A feleségemtől kettőt és Feri bácsitól egyet:

“Onnan látszik, hogy fogysz, hogy ráncosodsz”; “Azért látszik a hasizmod, mert eltűnt róla a zsír” ; “Egész jó lett a mozgásod”

Kitalálható melyiket ki mondta 😉