K&H Mozdulj! Félmaraton (maraton helyett)

Október végén a várpalotai 10 km-es verseny után már elengedtem ezt az évet. Gondoltam merüljünk csak bele jó mélyen az alapozó időszakba és tervezgessünk a következő évre. Szünet nem volt, a nyári balesetem miatti kihagyás elég pihenő volt egész évre.

Amikor Anikóval egyeztettük a novemberi edzéstervet, jeleztem neki, hogy elindulnék ezen a siófoki maratoni versenyen. (két napos maraton három részletben: szombat 14-7 km, vasárnap félmaraton). Alapozó edzésnek tökéletes, az eredmény pedig nem is foglalkoztatott.

Aztán kiderült, hogy a szombati napra nem fogok tudni lemenni, így maradt a vasárnapi félmaraton. (szombaton más futott a rajtszámommal) Elég kemény volt ez az öt hét, de volt két nagyon rossz hetem is, amikor kétszer is leálltam a résztávok közben, mert nem ment. Az utolsó három hét viszont már jól sikerült, így jó állapotban érkeztem Siófokra.

Tervem nem nagyon volt, csak arra gondoltam, hogy ha szeptemberben a Wizzair-en nagy meglepetésre már tudtam 1:33-at, akkor most már azért illene 1:30 körüli időt futnom, ami jelenthetne némi elégtételt az idén elmaradt 40 perces tízesért.

A reggeli mérlegelésnél – köszönhetően a születésnapi zabálásoknak és bulizásoknak – 1,5 kilóval voltam több az ideális versenysúlyomnál.

A verseny előtti este megnéztem az előző napi eredményeket. Láttam Szasza posztját is (többek között a Runnabe futóéletérzés alapítója, akit a futótársadalom minden tagja ismer), amelyben leírta Markocsán Sanyosszal való összecsapását és egy izgalmas versenyben 1:28 körül idővel értek célba. (Szasza posztja itt olvasható) Ettől kaptam némi plusz motivációt, bár elég távolinak éreztem ezt az időt, így nem pörögtem rá nagyon.

Az időjárással ismét szerencsém volt, erős Nicofelxes/Richtofitos kenéssel simán elég volt a rövid nadrág a 7-8 fokban. Az eső is elállt a versenyre, szél sem volt.

Csáki Enikővel (A runformers egyik alapító tagja, a fradi kiváló, örök ifjú atlétanője, aki idén éppen hogy csak lecsúszott a Maratoni OB-n a dobogóról) először Várpalotán “csaptam össze” 4 évvel ezelőtt, majd idén a Vivicittán, de mindkét alkalommal megsemmisítő vereséget szenvedtem. Most is beszéltünk előtte, hogy újabb összecsapás következik. Azt mondta, hogy 4:10-el fog kezdeni. Anikó szólt, hogy egy csapattársam Szirbek Zsolt is 4:10 -es ezreket szeretne menni, próbáljak meg elmenni vele.

A rajtnál láttam Enikőt kb. 5 méterrel előttem a tömegben és Zsolttal is megtaláltuk egymást és pacsiztunk is egyet. Jól sikerült a bemelegítés, nagyon laza voltam, nagyon rendben volt a pulzusom. Feldobott kicsit, hogy Szekeres Feri bácsival is üdvözöltük egymást, aki ezúttal a versenyt indította.

Folytatás

Wizz Air Budapest Félmaraton 2018

Reggel 5:45-kor a mérleg már csak 1,7 kg többlet súlyt mutatott a versenysúlyomhoz képest. Bevertem a reggeli banános fehérjeturmixot és menetrend szerint 7 órakor leparkoltam a rajttól 1,3 km-re. Teljesen nyugodt voltam, csak egy erős edzést terveztünk. 8 órakor a kellemes 17 fokban az új helyszínről elrajtoltunk.

Az első kilométeren szívott magával a tömeg, és a tervezett 4:30-as kezdésből 4:13 lett, így picit visszavettem és a 3 km részideje 13:03 lett. Jól éreztem magam, de tudtam, hogy ez az iram nem fog végig menni. A pályatérkép:

Folytatás

Vivicitta félmaraton 2018

A rajtszám átvételnél (csütörtökön) én álltam a legtöbbet sorban, mert nem találták a rajtszámomat. Kiderült, hogy tévedésből a Wizz air félmaraton (szeptemberi) nevezésemet nyomtattam ki. Eltelt 10 perc mire a BSi munkatársa rájött, hol rontottam el. 🙂

A verseny előtti este jeleztem Anikónak, hogy minden tökéletes, remek állapotban vagyok.

A fenekemben elmúlt az a reumaszerű izomgyulladás, amit két hete állapítottak meg. A doki mondta, hogy pihenjek, ne fussak most, de ezt elengedtem a fülem mellett. Egy Zadex nevű nem szteroid gyulladáscsökkentő tablettát szedtem tíz napig, az utolsót a verseny napján reggel vettem be.

A lábaim tökéletesen lazák voltak már a szombati átmozgatáson is, és még másfél óra jógával rányújtottam. Nagyon reméltem, hogy ha így gyógyultan fogok futni, nem fog megtörténni az, ami a korábbi versenyeken, hogy “leszabályoz” a lábam és lelassulok.

Amíg más a szombat délutánt a napsütésben a szabadban töltötte, addig én a szobában feküdtem, pihentem és megnéztem két filmet: a maraton 2 óra alatt című filmet és az ultrát. Kellően felspannoltam magam. Naplementekor kiültettem a paradicsompalántákat.

Az Árpád híd budai hídfőjének közelében parkoltam le, ahonnan a rajt kb. 3 km-re volt, ez így tökéletes volt a bemelegítéshez. Kellemes, felhős, hűvös idő volt 15 fok körüli
hőmérséklettel. 25 fokot jósoltak, szerencsére ez nem jött be, 18-20 fokig kúszhatott fel a hőmérséklet érzésre a verseny közben és nem okozott kellemetlenséget. Folytatás

Öböl félmaraton 2018

Múlt pénteken reggel 8:45-re értem Szigligetre és a céltól nem messze parkoltam le. 9:14-kor kb. 15 sporttárssal együtt felszálltunk a Keszthelyi távolsági buszra, ami 30 perc alatt a rajthoz közeli buszpályaudvarhoz repített bennünket. Az Öböl félmaraton útvonala (Keszthely-Szigliget):

Pont egy órával a rajt előtt értem a helyszínre és egyből az öltözősátorhoz mentem krémezésre. 3 fok volt és nagyon hűvös szél, ami jócskán csökkentette még a hőérzetet és a következő két órában sem mutatott az app. 4 foknál melegebbet a környékre, így három réteg felső ruha mellett döntöttem.

A bemelegítésnél jól éreztem magam, bár a combom hátsó fele és a fenekem nem nagyon akart lazulni. Végül azért sikerült elérnem az üzemi hőmérsékletet. A híres, 45 fokos oldaldőléses taktikával rajtoltam 😉 :

Aztán elszántan folytattam:

Folytatás

K&H mozdulj! Balaton maraton

Nem emlékszem, hogy valaha versenyeztem volna kétszer egy nap, de hogy egy ilyen nap után másnap is versenyezzek, olyan biztos nem volt. Az sem fordult még elő, hogy két egymást követő napon “fél” sérülten összesen 50 km-t fussak, tehát izgalmasnak ígérkezett a K&H mozdul! maraton két nap alatt, három részletben a múlt hétvégén.

Ahogy az előző posztban írtam, nem sok értékelhető futásom volt novemberben, így nézett ki a hónap a versenyt megelőzően:

kepernyofoto-2016-11-25-12-32-32

Az elmúlt hetek betegsége, a “térdsérülés” és az edzetlenség miatt kizárólag a sikeres teljesítés volt a célom, de természetesen benne volt az is, hogy fájni fog a lábam és ki kell majd állnom.

Az idő remek volt, 12-15 fok, tehát rövid gatyás, pólós verseny volt, de az utóbbi időben rendre fázik az alkarom és a kézfejem, így kesztyűt és tetovált alkarmelegítőt húztam.

Nem terveztem melegítést sem, de végül úgy döntöttem mégis csinálok valamit.

14 km, szombat 10 óra

1 km kocogás, gimnasztika, 10×100 után egész jól éreztem magam és a rajt után igyekeztem egy könnyű tempót felvenni, 4:40-4:45 re gondoltam, hogy ennyivel biztos végigmegy.

Nagyon csodálkoztam, hogy az első km részideje 4:09 volt, és azonnal lassítottam is. Éreztem, hogy edzetlen vagyok, de jól esett a futás, és az 5 km részideje 22 perc volt, így tovább csökkentettem a tempón és a 10 km már 44:50 lett. A végét sem nyomtam jobban, tartalékolni kellett a maradék 28 km re, és végül 4:30-as átlaggal értem célba, amivel a körülményekhez képest nagyon elégedett voltam.

2016_0042_04_0539_12 Folytatás

Várpalota félmaraton

Egy nagyon jól sikerült kilenc hetes felkészülés végén, tökéletes állapotban érkeztem Várpalotára. A verseny előtti napokban már biztos voltam benne, hogy ha egy vírus nem dönt le a lábamról, akkor nagyot fogok menni a versenyen. Ideális 10-12 fok volt, a testsúlyom 68 kg, mint ifjú versenyző koromban. Az egyéni pályacsúcsomat itt 4:27-es átlagiramban futottam három éve (1:31:08 ), a terv 1:28-on belüli idő volt.

Könnyedén kezdtem a rajt után. Két km után azt vettem észre, hogy a pálya eleje kb. 500 méterrel hosszabb lett a Várpalotát elkerülő út építése miatt, tehát a 20,6 km-es megszokott pálya – gyors fejszámolást végezve – kb. 21,6 km re módosult, így – új pálya lévén – az egyéni pályacsúcs biztos meglesz. 5 km-nél néztem először részidőt: 20:40 volt. Eddig a pálya főleg lejtős volt, így az iram nagyon könnyedén esett.

8 km-nél utol ért egy lány és jött velem, futottunk is két 4:09-es ezret. A 10 km részideje 41:28 volt, ekkor a lány előre ment és most én próbáltam tapadni, de nem sikerült. Nem volt jó a lábam, egyre merevebbnek éreztem és a lány el is futott tőlem. Azt hittem gyorsított, de visszanézve a részidőket én futottam egy kb. 10 másodperccel gyengébb ezret, ő csak tartotta az iramot.

Egyre jobban merevedtem és már 4:20-as ezrek jöttek. Hiába voltam erős, nem tudtam futni, nem tudtam menni, és folyamatosan lassultam. A 15. km már 4:32-es volt. Itt már teljesen feladtam a versenyt, de végig kellett mennem, mert oda-vissza pálya volt. Az utolsó ezer méternél már annyira merev voltam, hogy alig ment a 6 perces iram is. A futás részletei itt láthatók és íme a szép görbe:

kepernyofoto-2016-10-24-14-51-45 Folytatás

Wizz Air félmaraton 2016

Három hete kezdtem el a komolyabb készülést a két hónapos nyári szünet után. Irigylem azokat, akik egész évben jól teljesítenek és folyamatosan formában tudják tartani magukat. Én általában egy-egy versenyre hegyezem ki a felkészüléseket és a nagy versenyek végén szeretek lazítani kicsit, kiengedni és emiatt az új kihívásokra való felkészülések nehezen indulnak, így a teljesítményem év közben erősen hullámzó. Kb. 6 hét kell mire van a felkészülésnek komolyabb látszata. Ősszel kíváncsiságból kiengedés nélkül ugrok majd neki az alapozásnak, meglátjuk tartható lesz-e a forma a téli versenyekre.

Wizzair:
A beharangozott nagy meleg miatt tudtam, hogy nagy időt nem fogok futni, de természetesen a hagyományok szellemében alaposan bemelegítettem. A keddi edzésen meghúzódott a bal csípőmnél valami, ami az egész héten végig kísért az edzéseken, de az enyhe fájdalom csak gyorsabb tempónál jött elő. Életemben először úgy döntöttem, hogy olyat teszek amit még soha, bevettem a bemelegítés előtt egy enyhe fájdalomcsillapítót. (Algoflex forte)
img_2247 Folytatás

Vivicitta félmaraton

Lezajlott a félmaraton és az előző posztomban vázolt izgalmas tervek után nézzük a tényeket.
Az Árpád-híd lábánál parkoltam, és egy órával a rajt előtt egy richtofitos lábpakolást alkalmaztam. Vártam hogy 8:15 legyen és indulhassak a szigetre melegíteni.

Leparkolt mellém egy kocsi és kiszállt belőle egy veszekedő fiatal pár, amelynek a hölgy tagja volt sportszerkóban a férfi pedig a segítő szerepét játszotta. Párbeszéd:

– (nő) Jól áll?
– (ffi) Mi lenne ha egyszer a kényelmi szempontokat néznéd és nem azt, hogy ki mit szól majd a szelfidhez? Ne csináld már!
– Jól van már, nem a fészbuk miatt
– De hát azt kérdezted jól áll-e? miért kéne jól állnia? tiszta víz lesz rajtad minden, kit érdekel hogy áll?

Nem kézen fogva indultak el a sziget felé, minden esetre mókás volt 🙂 A hídon értem utol őket, már a bemelegítő futás közben, látszólag már szent volt a béke. Kb. 3,5 km jól sikerült bemelegítés után beálltam a rajtzónába. A reggeli meteorológia jóslatok bejöttek 17-18 fok volt a rajtnál. A professzoros egyenletes taktika mellett döntöttem, a rajt után a 4:20-as ezrekre álltam be.

Az első két km-en nem érvényesült a szembe szél (nem is számoltam vele). Sokan futottak előttem és a sziget növényzete is felfogta az akkor még nem annyira erős szelet. 2 km 8:38 az óra szerint. Ezután a pesti rakpart következett, két km széllel szemben, de ezt sem éreztem igazán zavarónak. Megpróbáltam a belső oldalon a fal közelében futni, hogy minél nagyobb legyen a takarás. Ezután jött a Lánc-híd ahol már érezhető volt az oldal szél, de nem akadályozott abban, hogy pontosan hozzam a 4:20-as ezreket.

pálya2 Folytatás

Vivicitta félmaraton – tervezés

Egyelőre még mindig 5-10 km-ekre készülünk, így a félmaratoni időtervezés elég nehéz, de nagyon izgalmas. Most “alulról” építkezünk, de ebből a felkészülésből is kiugorhat egy jó, egy nem várt félmaratoni idő, persze csak akkor ha minden optimálisan alakul. De úgy tűnik nem lesz teljesen az.

Holnap jön a hét legmelegebb napja és marad az erős szél. A rajt idején 9 órakor vélhetően 17-18 fok lesz és a verseny végére 25 fok várható majd, tehát a futás során folyamatosan melegszik majd az idő. A szél délnyugati lesz, így vélhetően “csak” 5-6 km lesz zavaró a rakpartokon. Lesznek a pályának olyan szakaszai, amikor szinte szélcsend lesz és nagyon melegnek fogjuk érezni, így néha majd jól fog esni a hűsítő oldalszél. De aki jól bírja a szokatlanul jött melegedést simán futhat egy jó időt. Most ezt látom, meglátjuk holnap a verseny után mik lesznek majd a tények.

IMG_1324 Folytatás

Wazzzz Air félmaraton

A felkészülés egyik erős edzésének terveztük a félmaratont, melós hétből érkeztem. Az előző esti és éjszakai hányós hasmenés legyengített kissé, de a rajtnál már jól éreztem magam.

Az előírtaknak megfelelően kezdtem és tartottam a 4:10-es átlagiramot. Jól ment kb. 4 km-ig, ahol egy erősebb fáradság érzet jött rám. A következő két km kifejezetten szarul esett, de még tartottam az iramot és a 6 km-es részidő kerek 25 perc volt. Ezután teljesen megzuhantam és egy 4:40-es ezer jött. Már itt ki akartam állni, de aztán arra gondoltam, hogy végig futom, mert valahogy el kell jutnom a kocsiig.

A fáradság egyre jobban úrrá lett rajtam, már 5 percen kívüli ezrekkel mentem, és a pesti rakpart végén a fordulónál – kb. 14,7 km-nél – a kiállás mellett döntöttem. Levettem a rajtszámot, a közeli parkban leheveredtem a fűbe, nyújtottam egyet, majd elindultam a kocsihoz, ahol egy bal első defekt várt.

Elég szar napom volt, de végül a szép napsütésben délután egy óra bringázással vigasztalódtam.