Megkergettem Nedust a Strava-val

Tavaly szeptember óta futok a Strava alkalmazással. Az órám a futás után bluetooth-on keresztül szinkronizálja az edzésadatokat a telefonommal és mire a számítógéphez ülök, már fent van minden adat, csak nézegetnem kell azokat. Sokat tud az alkalmazás, de elég kevés amit én szoktam használni/nézni. A gps-en, a táv-on, a pulzusmérésen és az időn/részidőkön kívül nem nagyon nézek rajta mást, így csak véletlenszerűen találok benne újdonságokat. Ez történt akkor is, amikor a Komárom-Komárno verseny elemzése közben rányomtam a “Flyby” gombra. Ez nem csinál mást mint egy térképen egy kis karikában a profilképemmel végigvezet a versenypályán (tetszőleges gyorsítással), miközben még más adatokat is mutat.

De emellett, az alkalmazás összegyűjti a gps adatok alapján azokat a strava-t használó futókat, akik aznap, ugyan ott, ugyan azt a távot futották, és meg tudom nézni, hogy hozzájuk képest, hogy teljesítettem. (Egyébként hasonlóan a facebookhoz itt is lehet jelölni futóismerősöket, követni miket edzenek és virtuálisan kezet rázni velük, vagyis lájkolni a teljesítésüket)

Tehát, miután a futótársak feltöltötték edzésüket az alkalmazásba a Flyby funkciónál feldobja a nevüket és akit bepipálok, annak a futását is mutatja az enyém mellett a térképen. Mondanom sem kell, hogy félórát úgy eljátszottam vele, hogy észre sem vettem.

Először mindenkit bepipáltam és egyszerre néztem, hogy a szűkített mezőnyben hogy futottam. KOKO is indult, – a neve is ott van a videóban a negyedik sorban a baloldalon – de most Nedelka Józsival való versenyemet mutatom meg. Ő a piros kör, én pedig a fekete. A magyar oldalon egy kicsit elhúzott, a hídhoz kb. 55 másodperces előnnyel érkezett és hogy mi történt ezután? A következő videóból kiderül…

Lehet fogadásokat kötni. Aki rám fogad 1:10-hez a kifizetés, aki Nedusra annak 1:1. 🙂

Jópofa játék és motivációs eszköz is egyben, amellyel újra élhető az élmény.

42. Komárom-Komárno futóverseny

A múlt vasárnapi első miklósi futónap után, két könnyebb futást követően, szerdán résztáv következett, 10×400 méter 80 mp-re. Ezt az első után abba kellett hagynom, mert egy 41-es 200 méterre egy 45-öst futottam. Nem kaptam levegőt, nem ment a lábam, folyt az orrom, minden bajom volt. (Vélhetően kicsit meghültem Miklóson) Anikó azt mondta, hogy akkor most már Komáromig csak könnyű futások lesznek és szombat este megkaptam az utolsó edzői taktikai utasítást is viszonylag tömören:

Képernyőfotó 2016-05-01 - 17.12.12

12-kor rajtoltak az 5,5 és 15 perccel később a 10 kilométeres futók, pontosabban rajtoltak volna. Én 11:30-kor menetrend szerint nekiálltam melegíteni 3 km, gimnasztika, 10×100 fokozó futással. A 100 méter fokozókat azon a sarkon csináltam, ahol a rajtot követően az 5,5 km-es mezőny kb. 150 méternél volt, de 12:05-kor még nem jöttek, sőt az egyik induló, akit ismertem ott kocogott előttem és elmondta, hogy nem végeztek a szervezők a neveztetéssel ezért bemondták, hogy mindkét szám 30 percet csúszik. Fasza. Melegítő fel, és újra nyújtás, újra százak. Nem rázott meg különösebben a dolog, mert sikerült melegen tartani magam. Ettől nem lettem ideges és izgalom sem volt bennem különösebben, de szerettem volna 40 percen belüli időt futni. A pálya már ismerős volt:

pálya Folytatás

Komárom-Komárno futóverseny 2014. május 1.

Két éjszakára foglaltunk szállást a Hotel Pokolba. Igen, Hotel Pokol! Így nem volt kérdés, hogy a lányaim is izgatottan jönnek. Voltunk már párszor családosan, de eddig – a tavalyi  kivételével –  csak én futottam. Idén viszont Timi 10 km-en, Kata lányom pedig 5,5 km-en versenyeztek, így az egész külön öröm volt számomra.

Persze az örömöm nem volt ekkora a rajt előtti egy órában. Most nem csak magammal, de a családdal is foglalkoznom kellett, így kissé stresszes volt a dolog.

Mivel idén innen futottunk át, ezért meg kellett oldanom, hogy a kisebbik lányom, Kriszta eljusson a célhoz és ott várjon bennünket. Így a rajt előtt 50 perccel átvittem kocsival, majd leparkoltam a kocsit a hídnál lévő hotelhez. Éppenhogy odaértem, mert pont akkor zárták le a hidat és kezdett nőni a kocsisor. Marha nagy mázlim volt. Indultam melegíteni a rajt felé.

fotó Folytatás

Létrejön végre a várva-várt, nagy összecsapás!

Nagy nap lesz számomra ez a május elseje. A Komárom-Komárno futóversenyen végre összejön a nagy összecsapás! Eddig csak hosszan méregettük egymást, de sosem indultunk együtt futóversenyen. Mindig elkerültük egymást. De most végre eljött az idő! Megmérkőzhetek azzal a személlyel, aki páratlanul teszi be a megszáradt zoknijaimat a fiókba, azzal, aki állandóan rámszól, hogy csukjam le a vécédeszkát, és hogy vegyem le a cipőmet, ha bejövök a lakásba. Most végre mindenért visszavághatok! Igen, összecsapunk, drágám!

1986-ban indultam itt először, és már akkor nagy hírű verseny volt, idén pedig már a jubileumi negyvenedik rendezés lesz. A klasszikus 10 km-en és az 5,5 km-es távokon lehet indulni. A versenyt hagyományosan egyik évben Komáromból indítják és Komárnóban van a cél, a következő évben pedig fordítva. Idén innen futunk oda. A tavalyi futásom:

fotó Folytatás