Kalandom Jessicával

Imádok kibringázni a telekre és vissza, évente 15-20 alkalommal biztos megteszem ezt az utat, amelynek minden kilométere élvezetes. A Tököl-Százhalombatta közötti komp nagy kedvenc, aztán jönnek Batta kéményei, majd Sóskút, Biatorbágy, Zsámbék és Tök. 45 km oda, 45 km vissza.

Múlt vasárnap 5 óra körül a telekről éppen hazafelé indultam, amikor csúnya felhőket láttam észak-nyugat felől érkezni. Nagy baj nincs, meleg van, a telefonom vízálló, így nyomtam neki, de azért kicsit reménykedtem, hogy elkerülöm az esőt. Zsámbék és az M1 között félúton viszont elkezdett ömleni, mintha dézsából öntenék. Nem látszott nagy esőnek, csak egy erős nyári zápornak ezért beültem az út menti fák alá. Nem fáztam, nyári meleg eső volt, gondoltam kibekkelem azt a 10 percet amíg elvonul a vihar.

Folytatás

Év végi szabadság és az első negyedéves tervek

Nagyon jól esett az a két hét szabadság. Minden nap futottam, és minden nap világosban. Annyira klassz volt végre újra világosban futni, látni mindent körülöttem, és nem csak a fejlámpával a néhány méterre előttem megvilágított aszfaltot pásztázni.

IMG_82641

Élveztem, még akkor is, ha már pont két hónapja nem tudok igazán hosszúkat futni. 20 km feletti futásom nem is volt a novemberi verseny óta. A kisebb lábfejsérülésem már elmúlt, de a combjaim 10 km felett még mindig beállnak. (bár egyre kevésbé)

Még karácsony után is adtam a “bűnözésnek”. Mindent ettem, amit csak kívántam sőt, zabáltam. Lángost, kolbászt, töpörtyűt, sütiket, mindent, ami finom, de nem használ.

Szilveszter éjjelén kiitam a pohárból az utolsó korty pezsgőt és megkezdtem a tisztulást.  Folytatás