IV. Haraszti Futóparty – 7 km

Másodszor versenyeztem a Dunaharasztiban rendezett futónapon. Az elsőre is szívesen emlékszem vissza. Két évvel ezelőtt volt, akkor jól ment a futás, pálya is izgalmas volt, kétszer, két helyen futottunk át a kis Duna felett és még második is lettem a korosztályban. A pályán kicsit módosítottak, mert a nullás felújítása miatt a gyalogos átkelőt lezárták, így a pálya maradt Dunaharaszti lankás, kertes házas utcáin.

Elindultam melegíteni és egyszer csak mellém futott Kedves Roli és együtt folytattuk. Így ez jó pörgősre sikerült, de legalább dumáltunk egy jót, aztán felsorakoztunk a rajtvonalnál. Sok ismerős, és jó hangulat volt, kb. 24 fok.

4:10-es átlagiramot terveztem, úgy gondoltam a dombok ellenére is sikerül majd ezt teljesíteni. Meglepetésemre az első ezer méter 3:50 lett az órám szerint. Néhány futótárssal felváltva vezetve klasszul húztuk egymást. Vissza kellett venni a tempóból, bár arra is gondoltam, hogy most nem baj ha 4 után fejre állok, lehet nyomni.

A 3 km részideje 12:10 volt, itt a 3. km 4:15 lett a dobok miatt. Az 5. km 4:17-es lett két újabb domb után, de még így is örültem, hogy az 5 km részideje 20:27 volt. Folytatás

Wizz Air Budapest Félmaraton 2018

Reggel 5:45-kor a mérleg már csak 1,7 kg többlet súlyt mutatott a versenysúlyomhoz képest. Bevertem a reggeli banános fehérjeturmixot és menetrend szerint 7 órakor leparkoltam a rajttól 1,3 km-re. Teljesen nyugodt voltam, csak egy erős edzést terveztünk. 8 órakor a kellemes 17 fokban az új helyszínről elrajtoltunk.

Az első kilométeren szívott magával a tömeg, és a tervezett 4:30-as kezdésből 4:13 lett, így picit visszavettem és a 3 km részideje 13:03 lett. Jól éreztem magam, de tudtam, hogy ez az iram nem fog végig menni. A pályatérkép:

Folytatás

Osztrák master’s OB – 800 méter

A szerdai egyéni csúcs után, két átmozgató edzést követően, ma reggel elindultam St. Pöltenbe az Osztrák nemzeti master’s bajnokságra. Az autó jobb lett, mint új korában, így gond nélkül, szerencsésen megérkeztem a festői szépségű kis városkába. Azonnal lejelentkeztem és mentem is nézni a férfiak 200 méteres futamait.

Nagyon profi a szervezés, a lejelentkezés és a rajtszámátvétel pillanatok alatt zajlott. Kicsit más a hangulata az itteni senior OB-nak, mint otthon. Az eredményhirdetés minden futam után 15 percen belül lezajlott. Sokkal nagyobb az érdeklődés is. Ezen a képen az M35-M40-M45 5000 méteres indulóit láthatjuk rögtön a rajt után. Érdekesség, hogy nyolcan futottak 17:30 on belül és tizenhárman 18 percen belül. A nőknél 16 induló volt ezen a távon és 19:25-tel nyertek.

A férfiak 800 méteres versenyén is összesen 43 induló volt. Én is örültem a nagy létszámú mezőnynek, végre lehet tapadni, versenyezni. A szokásos alapos bemelegítés után időben szólítottak mindenkit a rajtvonalhoz. Az órámat ezúttal levettem, nem éreztem, hogy kétszáz méterenként nézegetnem kéne, és 400 méternél jól látható a digitális órán a pillanatnyi idő. Folytatás

Két kihagyott verseny – eredmény: egyéni korosztályos csúcs 800 méteren

Zamárdi után Anikóval megbeszéltük, hogy kihagyjuk a múlt hétvégi szekszárdi versenyt. Ugyan az előző két salakos verseny után ezt már rekortán pályán rendezték, de úgy láttuk, hogy ide sem jönnek le a gyorsabb lábú sporttársak, így megint csak az órával fogok tudni versenyezni. Szóval ez a verseny most kimaradt.

Erre a hétre két versenyt terveztünk. Az egyik tegnap volt Veszprémben, az egyesületem, az SVSE szervezésében, ami egy felnőtt verseny (nem senior). Nagy örömömre a gyengébb futamban kaptam lehetőséget a versenyzésre. Hétvégén pedig az Osztrák nemzeti bajnokság lesz St. Pöltenben, ahol szombaton 800 méteren, vasárnap pedig 1500 méteren állok majd rajthoz.

Nagyon vártam a veszprémi versenyt és nem csak azért mert végre egy “erősebb” mezőnyben versenyezhetek, hanem azért is, mert most először lesz ott az edzőm is a pálya szélén amikor versenyzem. Este 8-kor volt a rajt, így bőven volt időm munka után leérni Veszprémbe.

Az M7-esen a 35-ös kőnél autóztam 17 óra körül, amikor óriási füst csapott ki az autóból. Első gondolatom az volt, hogy kigyulladtam, így azonnal félre álltam a leállósávba és leállítottam a kocsit. A füst leállt, és mint kiderült a kipufogóból jött, tűz tehát nem volt.

Az én kedves Pinyó barátom egy órán belül ott volt, hogy a szervizbe vontasson. Hívtam Anikót, hogy nem fogok tudni menni a versenyre, aztán arra, gondoltam, hogy akkor – kocsi nélkül – St. Pöltennek is lőttek. Amíg Pinyó odaért, rossz kedvemben lemondtam magamban az összes heti versenyt, amire gyakorlatilag készültünk az elmúlt két hónapban. Szar kedvem, volt feszült, ideges voltam, de aztán beugrott, hogy majd júliusban is lesz még szlovák és magyar bajnokság is, így tehát nincs semmi veszve.

Este 7-re értünk a csepeli szervizbe, leadtam a kocsit és Pinyó felajánlotta az autóját, hogy használjam addig, amíg az enyémet helyre pofozzák. Ez új reményeket adott. Jött az ötlet, hogy így viszont nem kell sietnem haza, és van időm a Csepel pályán – ismét egyedül – egy felmérőhöz. Igen, gondoltam megfutom a 800 méteres “versenyt” egyedül.

Folytatás

Öböl félmaraton 2018

Múlt pénteken reggel 8:45-re értem Szigligetre és a céltól nem messze parkoltam le. 9:14-kor kb. 15 sporttárssal együtt felszálltunk a Keszthelyi távolsági buszra, ami 30 perc alatt a rajthoz közeli buszpályaudvarhoz repített bennünket. Az Öböl félmaraton útvonala (Keszthely-Szigliget):

Pont egy órával a rajt előtt értem a helyszínre és egyből az öltözősátorhoz mentem krémezésre. 3 fok volt és nagyon hűvös szél, ami jócskán csökkentette még a hőérzetet és a következő két órában sem mutatott az app. 4 foknál melegebbet a környékre, így három réteg felső ruha mellett döntöttem.

A bemelegítésnél jól éreztem magam, bár a combom hátsó fele és a fenekem nem nagyon akart lazulni. Végül azért sikerült elérnem az üzemi hőmérsékletet. A híres, 45 fokos oldaldőléses taktikával rajtoltam 😉 :

Aztán elszántan folytattam:

Folytatás

34. Pécs-Harkány 2018

Péntek reggelre riasztást adtak ki a déli megyékre a várható havazás és ónos eső miatt. Pár órára meg is fagyott a levegő az esemény facebook oldalán, többen kérték a verseny elhalasztását. Rövid hallgatás után a rendezők sajtótájékoztatón tudatták, hogy a kerékpáros verseny elmarad, de a futóversenyt megtartják.

Az útvonal nagyon egyszerű, 99%-ban a Pécset és Harkányt összekötő úton halad, a rajt a PVSK verseny utcai székhelyén, a cél pedig a Harkányfürdő északi oldalánál volt.

Reggel 6-kor indultam le Harkányba, a wazze 2 óra 15 perces utat jósolt és ez pontosan így is lett. Odafelé lefotóztam a szépen letakarított, jól futható útvonalat:

Nem messze a céltól, és pár száz méterre a buszpályaudvartól parkoltam le. Maradt még szűk 25 percem a távolsági busz indulásáig. 8:40 kor indult és 9:25-kor már Pécsen a tornacsarnokban voltam a nevezésnél. Folytatás

Violin maraton 10 km – Kecskemét

Az előző vasárnapi Zúzmara félmaraton után tiszta izomláz lettem és szépen beállt mindkét lábam. A termál víz és a hétfői jóga kicsit segített. Miután beszámoltam Anikónak hétfői és keddi megbeszélt gyötrelmes könnyű futásaimról, szerdára teljes pihenőt írt. Nem örültem, de csütörtökre regenerálódtam, és végre megint jól ment a futás. Ettől függetlenül az egész hétre a pihenés volt leginkább a jellemző.

Egészen szombat estig úgy tűnt, hogy Kecskeméten végre egy jó kis 10 km-es versenyt futhatok, de aztán meghallottam a hójelentést. A nagy hóesés miatt reggel kicsit korábban is indultunk Pista bácsival. Menet közben mindketten úgy gondoltuk, hogy egy szépen letakarított futópálya vár majd minket, de sajnos nem így lett.

Kecskemét utcáin állt a hó, és itt már láttam, hogy megismétlődik az elmúlt hétvége, az, hogy ez egy erős fárasztó edzés lesz, és időt tervezni is teljesen felesleges. A szokásos csúszkálós bemelegítés után beálltam a rajtvonalhoz, pacsiztunk pár ismerőssel aztán ellőttek minket.

Folytatás

Zúzmara félmaraton

Harmadik alkalommal rendezték meg a Hungexpo és a lóversenypálya területén most vasárnap a Zúzmara félmaratont. Az elmúlt évek sérülés hullámai miatt most először indultam itt. Nem vártam magamtól semmi különöset, csak egy jó erős edzésnek szántuk és arra tökéletes is volt.

A pálya három körös volt, az első és az utolsó azonos, kb. 8 km hosszú volt és a középső kör kb. 5 km-es, főleg aszfalton ment. Volt itt minden, csúszós aszfalt, jégkásás latyakos, tömény sáros, havas terep és murva és sok hajtű kanyar. Nagy tervem tehát nem volt, csak az, hogy jól kifussam magam.

Előző este volt a céges karácsonyi partink, ahol ugyan alkoholt nem fogyasztottam, de hajnal fél kettőre értem haza, így “gyorsan” kellett aludnom, öt órát azért sikerült.

A rajttól egy kilométerre parkoltam, a bemelegítést szántam arra, hogy oda futok a rajthoz és feltérképezem a még számomra ismeretlen helyszínt. Minden a legnagyobb rendben ment, égetett a nicoflex, és a -1 fokban sikerült rendesen bemelegednem. A “G” pavilonból rajtoltunk és az első két km csúszós aszfalton ment. Felvettem egy jóleső tempót és lendületesen haladtam.

Elhatároztam, hogy órát nem is nézek, de 2 km-nél reflexből ránéztem: 8:40. Ezután jött a murva, aszfalt, hajtűkanyarok, aztán a lóversenypályán a tömény sár és latyak.

Az első kör végére a sok csúszkálás egyensúlyozás úgy lefárasztott, hogy fogalmam sem volt, hogy egyáltalán végig tudom-e futni a teljes távot. Ittam pár korty vizet és loholtam a második körre.
Folytatás

Négy Évszak Maraton – őszi negyedmaraton

A Négy Évszak Maraton egy négy versenyből álló (évszakonként egy) sorozat, alkalmanként egy-egy negyedmaratoni távot kell teljesíteni Pusztaszabolcson. Természetesen díjazzák az adott évszakban az adott verseny győzteseit is, és persze van korosztályonkénti éves összesítés is. Kellemes, jó hangulatú verseny, családias hangulattal. Számomra ez egy remek felmérő futás, sík aszfalton, amit otthon egyedül nem szívesen csinálok meg.

Madaras Pista bácsival és Béres Attilával mentünk együtt remek hangulatban. Attila egy hónapja futott utoljára 20 km-t, mondta is, hogy edzenie kell, mert december elején egy 100 km-es versenyen kell a Spartathlonra szintet futnia a szigeten. Szokása szerint nem kapkodja el.

8-9 fok volt a rajt előtt, így a nikoflexes kenés után a rövid gatyás szerelés mellett döntöttem és nem bántam meg. A szél többnyire oldalról jött, nem volt zavaró, nem volt jeges, szinte ideális körülmények voltak.

Ez alkalommal már terveztem is a futásomat. Mindenképpen egy erős lendületes első 5 km volt a cél, aztán a második felén meghalás. Azt gondoltam, hogy a várpalotai 4:30-as átlag után, itt 4:20 körüli átlagot fogok tudni futni. Folytatás

Spar Maraton – Actimel 10 km

Az Oktogonhoz közel egy kis utcában parkoltam le. 9:30-kor megnézem telefonon a maratoni rajt pillanatait, aztán kipattantam a kocsiból és szembe futva a mezőnnyel kezdtem melegíteni. Sima edzőcipőt vettem, mert úgyis sokat kap a térdem, egy puhább cipő meg jobban csillapít.

A combjaim helyén két oszlopot éreztem, fájtak az izomláztól. A nyújtás utáni százakra sem lazultam ki teljesen, de legalább tudtam futni valahogy.

A rajt előtti pillanatokban előjött a szokásos kis versenyizgalom. Hiányzott már a versenyzés, az egész hangulata. Az egyes rajtzóna jelen állapotomban erősen túlzó volt, mégis jobb ha engem kerülgetnek, mintha én kerülgetném a sok futót.

A tempóválasztást illetően nem volt elképzelésem. 50 perc körüli időre gondoltam, de nem fogadtam volna egy árva forintban sem, hogy valahol a közelében leszek. Egy dolgot tudtam, hogy ha fájdalmasan is, de végig fogom tudni csinálni.

A rajt után az első száz/kétszáz méteren még vitt a tömeg, de utána a mezőny szélére mentem és egy könnyen eső tempóra álltam be. Az egy kilométer részideje 4:33 lett, és nagyon jól esett, de minden lépésnél villogtak a combjaim, fájt. Az utazótempóm 4:45-4:50 között volt. Nagyon lassan jöttek a kilométerek, így még sosem vártam verseny közben a végét.

Folytatás