Augusztus első két hete nyaralással telt, kisebb futásokkal tarkítva, de harmadik héten már rendesen futottam. A hét végén gondoltam ideje felmérni az állapotomat. Az idei hosszú sérülésem miatt egyetlen célom van ebben az évben: szeretnék 10 km-en minél közelebb jutni a 40 perchez.
Régóta szerettem volna kipróbálni a pulzus kontrollt, ami teljesen távol áll tőlem, de talán most a gyógyulós fázisomban jobb lehet a gerincemnek, mint a sok gyorsabb résztáv. (ezt csak én gondolom így) Az elmúlt egy hétben egy Polar óra segítségével már folyamatosan nézegettem a pulzusértékeimet. Szakedző segítségét kértem és küldtem is neki folyamatosan az edzésen mért pulzusadatokat.
Augusztus 22-én szombaton rendezték Pusztaszabolcson a Négy évszak maraton nyári etapját (10,6 km). Fura visszanézni az edzésnaplómat, ugyanis tavaly ilyenkor már több mint 20 versenyen túl voltam. A gerincem rendbetétele óta ez volt az első, és idén a második versenyem. Azt reméltem, hogy 4:25-4:30-as iramban le fogom tudni futni a távot. Az edzői utasítás csak annyi volt, hogy 155-160-as pulzus féltávig, aztán visszafelé 160-165. A versenynek semmi tétje nem volt, csak kíváncsi voltam mit tudok viszonylag edzetlenül.
Bő egy órával a rajt előtt érkeztünk a helyszínre egykori mesterünkkel Madaras Istvánnal és Béres Attilával.