(A poszt első része itt olvasható, a második része itt nézhető meg, a harmadik része pedig itt)
Ismét 7 körül keltem ki az ágyból. Befaltam a beáztatott a zabpelyhet és a fehérjét. Elmentem kávézni és nagy meglepetésemre Grúberék fogadtak a büfében nagy mosollyal.
Érdekes, hogy este nem vettem észre őket, pedig csak kb. 50 méterre sátoroztak tőlem. Micsoda véletlen, hogy mindhárom kempingben együtt szálltunk meg. Köszöntünk egymásnak, pacsiztunk, aztán mindenki ment a dolgára.
Az előző esti terveknek megfelelően 9 órára készültem el. Ez a kemping tökéletesen tiszta volt, szép zuhanyzó, mosdó és tiszta vécé. Aztán indulás előtt egy hangos csaóval búcsút intettem a leszbi párocskának és nekivágtam az utolsó szakasznak.
Egy maratoni táv várt rám a bécsi buszpályaudvarig, ami kényelmesen kb. 2,5 óra, de a busz csak 14 órakor indult, így nem siettem.
A Duna déli oldalán mentem tovább, nyugalom volt, szélcsend és kellemes meleg. Nem volt itt most semmi extra különleges látnivaló, de szép volt minden, a Duna még mindig szép tiszta volt, 40-50 cm ig le lehetett látni.