A futások helyett továbbra is heti háromszor úszom (3000m/alkalom), és szintén heti háromszor görgőzöm, vagy ha éppen jó az idő, akkor kint bringázom.

Szerdán úsztam is 2000m felmérőt, ami egy perccel jobb lett, mint három hete: 37:29. Alakul a forma, de inkább annak örülök, hogy az alapállóképességemet sikerül megtartnom. Nagy bánatom, hogy a saroksérülés miatt már három hónapja nem voltam jógázni.

Élvezem ezeket az úszóedéseket, de várom már nagyon, hogy újra futhassak.

2011-ben a jobb térdemben porcleválást diagnosztizáltak. Akkor azt mondták, hogy mivel az ízületi tok belső részén található a levált porcdarab, ha nem okoz kellemetlenséget, fájdalmat, akkor nem sürgős megműteni.

Tavaly novemberben megnézettem újra, mivel az utóbbi időben sok apró gondom volt vele. A dokim azt mondta, hogy ezt a térdet azért jó lenne mielőbb „kipucolni”. Abban maradtunk, hogy a fedett pályás és szabadtéri OB után júliusban megyek hozzá műtétre.

Mivel a bal sarkamban a csonthártyagyulladásos sérülés nem javult, és a szezon számomra gyakorlatilag el sem kezdődött, ezért előre hoztam a beavatkozást. Most pénteken meg is műtöttek és minden a legnagyobb rendben van. Még pár napig lábadozom, de pénteken már újra folytathatom az úszó és bringás edzéseket, tehát csak egy hét marad ki.

A bal sarkam sérülésével kapcsolatban folytatódnak a kezelések. Az eddigiek ugyan nem hoztak sikert (gyógyszeres és lökéshullám terápiás kezelés), de most a gócvizsgálat következik a szteroid injekció előtt. (Negatív vérvételi lelet, negatív fogászati panoráma röntgen, és egy negatív orr-fül gégészeti lelet eddig)

Titkon reménykedem, hogy ez a porcleválás tartotta meg a gyulladást a bal sarkamban és most majd egyszer csak elmúlik. Remélem három hét múlva végre folytathatom azt, amit a legjobban szeretek: a futást!