Ma, 17 éve ismertem meg Timit, és rá egy évre – napra pontosan – feleségül is vettem.

Nem vagyok nagy ünneplős, utálom az évfordulókat, a kerek születésnapokat, stb. (lehet, hogy ezt a posztot is kitörlöm)

Tavaly Timi is elfelejtette, de ma mindkettőnknek eszünkbe jutott. Nem vettem virágot, nem kaptam én sem, még egy szép inget sem. Megbeszéltük, hogy elmegyünk a lányainkkal bringázni egyet és kajálunk egy nagyot valahol a Duna partján. Így is lett, és a vége 43 km, 3:03-ra sikerült. Nem siettünk, de a végére kellemesen elfáradtunk. Íme az útvonal (klikk a képre, hogy éles legyen):

Családi képek publikálására nem kaptam sajnos engedélyt 😉