Kellemes, felhős időben és 22 fok körüli hőmérsékletben kezdtük el a harmadik napot. Keszthely felé közeledtünk, amikor egy hatalmas nyári zápor csapott le ránk. Esőkabátok elő, és egy nagy fa tövébe menekültünk és kb. 20 percig álltunk. Nagyon esett.

Keszthelyen áttekerve még jöttek kisebb záporok, de a kerékpárút mellett sűrűn voltak fából készült fedett pihenők, kétszer álltunk meg 5-10 percekre. A lányok rendíthetetlenek voltak. Csuklyás papoknak néztek ki hátulról és keményen tekertek a szemerkélő esőben.

A déli parthoz érve az eső el is állt.

Balatonberényben, a kedvenc lángosozó és palacsintázó helyemen meg is álltunk enni egy nagyot. Itt isteni háziasan készítenek mindent. Nem árulták el a receptet, de szerintem van a lángosban krumpli is. Na és az a házias palacsinta, a mesés túróval! hmmm…mennyei volt.

Egyszercsak jött egy ismerős, bringás srác. Kovács Attila volt, egykori 2:18-as maratonfutó, volt csapattársam. Róla azt lehet még tudni, hogy a 1988-ban kiment Dél-Afrikába versenyezni (Tiltott terület volt a sportolók számára az apartheid miatt), és emiatt itthon 5 évre eltiltották a versenyzéstől. 1989-ben viszont nőnek öltözve rajthoz állt a Népligetben azon a Ranx Xerox maratonon, amin én is indultam. Óriási botrányok voltak, mert persze, hogy ott volt az élmezőnyben 🙂 Ezután egy súlyos baleset következtében mozgássérült lett, szépen lassan felépült, de nem tudott már normálisan futni. Jó volt vele találkozni és látni bringázni. Pöpecen felszerelte a járgányt 🙂

Már elmúlt fél hat, ideje volt egy kemping után nézni. Máriafürdőn, egy vendéglátóhely hátsó hatalmas kertjében kaptunk sátorhelyet. Egy pár volt még ott rajtunk kívül. 5000 forintot kértek négyünkre. Ez 1-2 ezer forinttal volt olcsóbb, mint az eddigi profi kempinghelyek, de sokkal nagyobb nyugalom volt.

A lányok ma egy kis pihenőt kaptak, mert „csak” 48 km-t tekertünk és összesen már 158 km-nél jártunk. Ez volt a harmadik napi adag:

Szinte átaludtuk az éjszakai két nagy záport. Este 11-kor és hajnal 3 óra körül jöttek, de reggel már napsütésre ébredtünk, hamar megszáradtak a sátrak és 11 óra felé már indultunk is tovább az erős napsütésben.

Folytatom.