Péntek este hétkor már aludtam. A környék a kedves vendéglátóiról ismert. A töki szomszéd 2013-as borait kóstolgattam és nagyon megütött. Felmentem a tanyámra és a tévén azonnal elaludtam. Reggel 7:40-kor vettem észre, hogy Csanya hívott előző este fél nyolc után, aztán SMS-t is küldött, hogy szombat reggel 7-kor találkozzunk Telkiben, hogy fussunk egyet terepen. Sajnáltam, de ez most nem jött össze.
Féltem így is, hogy másnaposan meg tudom-e csinálni azt a kb. 20 km-es hegyi terep kört, amely tényleg három megyén halad át (Pest, Komárom-Esztergom és Fejér) és kb. 500 méteres szintemelkedés van benne. Nekem jelenleg ez pont elég. A képernyőfotón jól látszanak a megyehatárok:
Egy jóleső, szenvedések nélküli hosszú futást akartam. Rozsdásak voltak a lábaim, de szokás szerint tűdővel jól esett. Anyácsapuszta előtt 4 km-nél nem tudtam nem megállni a répceföldnél. Intenzív virágillat volt, nem esett túl jól. Lőttem egy fotót háttérben a Kakukk-heggyel, azt kellett meghódítani. Nem volt túl jó a kameraállás, nem mutatja, hogy 120 méteres a szintemelkedés a lábától a tetejéig. Nekem még nem sikerült felfutni, most is bele kellett sétálnom.
A 9. km-nél voltam a tetején.
Ezúttal a Kakukk-hegy melletti csúcsot is megmásztam, ez már nem volt nagy feladat, futható volt, mégis jól esett belesétálni.
Ez már Komárom-Esztergom megye, innen meredeken lefelé vitt az út és 3 km futás következett az aszfaltos út mellett, ahol jött a tábla: Fejér megye! Nem töltöttem sok időt ebben a megyében, hamar visszatértem Pest megyébe, Zsámbékra a Nyakas-hegy gerincére. (A fenti képen látszik a nyilak végénél kb.)
2 óra 4 percet futottam, kellemes, enyhe fáradtság volt a végén. Örömfutás volt ez, még sok ilyet!
Egy kis fűnyírással vezettem le.