Beneveztem az OptiVita Ultrafutó Kupa idei 6. állomására a 4 órás futásra, amit egy 1150 méteres körpályán, most szombaton Velencén rendeznek. A pályatérkép:

Be voltam rúgva, amikor elküldtem a nevezést, józanul nem csináltam volt ilyen marhaságot, és persze nagyon okosan, ott és akkor, azonnal utaltam is a nevezési díjat. Kis szerencse, hogy nem a 6 órásra neveztem.

Csak másnap délelőtt tudatosult bennem, hogy mekkora baromságot csináltam. Rögtön írtam is a szervezőknek, hogy nem kérek vissza pénzt, de ha van rá lehetőség tegyenek át a két órás futamra. Nem jött válasz. Gondoltam itt is a fogott bábu lép szabály érvényesül, tehát ennyi volt, nincs visszaút. Nagy szeretettel, és mosolyogva várnak a szervezők a 4 órás versenyre. Klassz.

Szóltam Timinek, hogy szombaton ne számítson rám, de azt mondta, hogy aznap van a Kriszta lányunknak egy RG csapatversenye Nagyatádon. Hoppááá, megjött a mentőöv – gondoltam! De aztán azt mondta, hogy ha már beneveztem, akkor menjek csak el.

Azt beszéltük meg, hogy péntek este leviszem Krisztát Nagyatádra, ott alszunk és reggel 7-kor már indulhatok is vissza Velencére. Hiába erősködtem, hogy ott akarok lenni a leány versenyén, Timi azt mondta, hogy legyek csak inkább most ultrafutó. (És persze ehhez nagyon-nagyon mosolygott). Mivel a kislányom is mosolyogva bíztatott és bátorított, nem volt mit tenni, egy világ esküdött össze ellenem. Most már biztos, hogy megyek. Alapozóedzésnek és egy kalandnak is tökéletes lesz ez a szombat, mivel ilyet sem csináltam még.

Sajnos a frissítéssel és az iramválasztással kapcsolatban ilyen távon semmilyen tapasztalatom nincs. Ultrafutók meg biztos nem olvassák ezt a blogot, pedig most jól jönne egy kis segítség. Szekeres Ferenc és Zabari János már elláttak néhány jó tanáccsal és ezt köszönöm nekik.

Egy dolog biztos, hogy gyalogolni nem fogok, akkor sem, ha futva csak 50 km-t hozok össze 😉 Az erő legyen velem!

Függöny!