1000 méter felmérő

Egy héttel az 1500 méteres senior OB előttre terveztem be ezt az edzést, ahogy általában a fő verseny előtt egy héttel, a versenytáv kb. felét szoktam maxra megfutni. De most a 800 méter helyett az 1000 métert választottam, kiváncsi voltam mit fejlődtem az utóbbi hetekben.

Még a fedettpályára edzve március elején 3:35-re ment az ezer, később aztán május 21-én 3:19-re sikerült a felmérés. Ez utóbbinak is nagyon örültem, de most úgy éreztem, hogy 3:10-3:15 között is meg fogom tudni csinálni. Melóztam is érte elég sokat, és az 5 percen belüli 1500-hoz ennyit azért illik tudni.

Szerettem volna ha segít valaki, de a gyors futók általában – el nem ítélhető módon – a saját edzéseikre koncentrálnak és egy 3:10 es ezerre át sem öltöznek, de ez most másképp történt.

Írtam Kedves Rolandnak. Ő 14:33-as 5000-et is futott már, de talán jobban ismeritek őt az idei eredményeiről. Pl: ő nyerte idén a Pécs-Harkányt és a Rotary félmaratont. Azonnal igent mondott a kérésemre, hogy nyulazzon nekem szombaton. Annyit kértem tőle, hogy 74-es körrel kezdjünk. Azt írta még motivációként, hogy: ” Teszek róla, hogy a 3:10 meglegyen”.

A helyszín a Csepel pálya volt, és 28 fok volt árnyékban. Fekete melegítőnadrágban voltam, ahogy kell és kentem is egy órával a kezdés előtt. 15:30-as rajtot tűztem ki. 14:40-kor el is kezdtünk melegíteni. 300 méter után szóltam neki: “Roli nem, nem akarok 4:20-as iramban melegíteni” Mosolygott, visszavettünk, és mesélt az idei terveiről. Sokat beszélgettünk.

IMG_7484

A gimnasztikára megérkezett a már dupla ironman, Béres Attila is. Ő volt a fényképész és a videós és a szurkoló is egyben. Hihetetlen mennyi mindenhez ért. 🙂 4 km gimn. 10×100 után felkocogtunk Rolival a pálya 200 méteres vonalához a rajthoz. A meleg nem zavart, de az erős szél igen. A körön 100 és 200 között brutális volt, azért is rajtoltunk onnan (a 200 métertől), mert így csak kétszer kellett futnom a széllel szemben abban az egyenesben.

Rolinak odaadtam az órámat, megkértem, hogy ő mérjen.

IMG_7487

IMG_7489

Nem akartam az idővel foglalkozni menet közben. Izgultam, de már nagyon menni akartam. Nagyon jók voltak a lábaim, tökéletes volt a melegítés. 10 méterre a rajtvonaltól Roli hátranézett és megkérdezte: “mehetünk?” mondtam, hogy gyerünk!

Isteni érzés volt nekilódulni, maximálisan bíztam benne, a kezébe adtam a karmesterpálcát. Csakúgy suhantunk, vitt a lábam, ahogy kellett. 200 méter után kicsit visszavett a tempóból, de nem szólt semmit. 300-nál pedig a szembeszélben picit gyorsított. Megpróbáltam a legnagyobb takarásban lenni, nagyon erős volt itt a szél. Nem mondta be a 400 méteres időt (73 mp volt). 600 méterhez közeledve, kezdtem elengedni a külvilágot. Nem láttam semmit, csak arra figyeltem, hogy egy picit se essek vissza, ott kellett lennem a maxon.

IMG_7496

700 méternél elkezdtem a szokásos zihálásomat. Éreztem, hogy baromi jól megy, de nem tudtam milyen időnél járunk. Roli 800 méternél azt mondta: 2:29. Nem tudtam már gondolkodni, de annyi beugrott, hogy 2:40-es tempóban szokott 3:20-as lenni az ezer. 150 méterrel a vége előtt elkezdett beszélni hozzám: “Gyerünk 3:10-en belül leszünk” És az utolsó százon is végig bíztatott. “Hajrá, nyomjad, gyerünk!

IMG_7499

IMG_7500

Befutás után, kifújtam magam, és a szemem sarkából figyeltem Rolit, aki az órával bíbelődött.

IMG_7503Vártam, hogy mondjon végre valamit. Egyszercsak felém fordult, mosolygott és kezetnyújtott felém: “gratulálok, 3:07”.

Iszonyat jó érzés volt, baromi boldog voltam! Ezért megszenvedtem, de imádtam végig, isteni volt. Ez egy igazi kihívás, óriási erőpróba volt. Méghogy csak a maratonon és az ultratávokon ismerhetjük meg a határainkat? Dehogy is kérem szépen! Aki ezt állítja, az nem futott még maxra ezer métert.

Köszönöm Rolinak a segítséget, nélküle nem futottam volna 3:10-en belül és külön jól esett, hogy ő is velem együtt tudott örülni a sikeremnek. Nem is akárhogy! Fantasztikus volt a srác, hihetetlen! Örök emlék marad! Nézzétek csak meg az összevágott videóanyagot:

(A GoPro kamerát csak úgy letettem az asztalra. A teljes anyag unalmas lett volna, mert kívülről nézve, szinte végig egyenletes iram volt)

Köszönöm a szurkolást és a kamerázást Béres Attilának!

És hogy mi lesz egy hét múlva az OB-n? Azt nem tudom, de úgy néz ki, hogy kánikula!

A teljes fotóanyag itt látható.

A kulisszák mögött:

Reggel Bondár Tamáshoz (egykori 6:30-as 2000 akadályfutó) vittem a bringámat, mert délután a felmérő után oda voltam hivatalos szülinapi partira és onnan tekertem este haza Szigethalomra. Akkor reggel megkérdeztem tőle: “mennyit futok ma ezren?” Olvassa a blogom és szemrebbenés nélkül mondta: “3:07:”

Ezek után babonából már nem kérdeztem meg mennyit fogok futni az OB-n. De sajnos elmondták, hogy mit éreznek. Én mégis csak az 5 percen belüli időre számítok. 4:59 tökéletes lenne!

2 thoughts on “1000 méter felmérő

  1. Szia!

    Gratulálok! Fantasztikus futás volt. Pláne az erős szélben. Ami nélkül lehetett volna még akár 1-2 másodperccel jobb is az idő.

    “Iszonyat jó érzés volt, baromi boldog voltam! Szenvedtem, de imádtam végig, isteni volt. Ez egy igazi kihívás, óriási erőpróba volt. Méghogy csak a maratonon és az ultratávokon ismerhetjük meg a határainkat? Dehogy is kérem szépen! Aki ezt állítja, az nem futott még maxra ezer métert.” — ez tetszik a legjobban az egészben. Egyet kell értenem.

    Hajrá az OB-n, csak okosan a tempóval, meg az erővel. 🙂

  2. Köszönöm Zoli!
    Az első körben érezhetően erős volt a szél, de elég jó takarásban voltam Roli mögött, így nem éreztem nagyon, hogy visszafogna. Az utolsó körben pedig nem volt érezhető a szél. Így úgy gondolom, hogy nem veszítettem 1 mp-et sem.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .