Életem legdrágább futóversenye

2013 nyarán a XXII. Bakonysárkányi őrület félmaratonon volt életem eddigi legdrágább futóversenye.

Ez a verseny nekem mindig egy túlélőgyakorlat. Az egyik évben Bakonysárkányból indul és Súrban van a befutás, a másik évben pedig fordítva. Tavaly ez utóbbi volt. A forgalmatlan országúton futunk végig, szinte árnyék nélkül, déli 12 órás indulással a nagy melegben. A nyári nyaralások után egy jó visszarázó dolog ez, remek alapot ad az őszi versenyekhez, a szintemelkedés kb. 300 méter. Ha baj van, a jól felszerelt frissítőpontok mellett ki lehet használni a természet adta lehetőségeket is.

Fél 11 felé érkeztünk meg Vas Gabival és Szekeres Feri bácsival. Ismerős arcok, pacsi és gyorsan benevezünk. Körbenéztünk kicsit, mert a falunapok is most voltak, bográcsokból már jó illatok szálltak. Az autóm hőmérőjén már 32 fok van. 11,15-kor elindult a busz, amely átvitt minket Súrra a rajthoz. Kb. 50-en lehettünk, sokaknak nem jutott hely, így állniuk kellett. Ha 30 km/h fölé ment a busz sebessége, akkor egész jól jött a levegő.

Figyeltem végig az út szélét, mivel ha a frissítések nem jönnek ki jól, akkor szükség lehet a szabadon termő gyümölcsökre is. Az út mentén szerencsére végig voltak gyümölcsfák: kék szilva, ringló, alma és kökény. És pont értek 🙂  … 11,45-re megérkeztünk a rajthoz.

Az idő rövidsége miatt a bemelegítésem nem sokat ért, és 12-kor elrajtoltunk.

1102413_601177669928010_235343207_o

Rögtön egy emelkedővel kezdtünk és a két évvel ezelőtt tapasztaltak alapján egy egy km-es kört teszünk itt meg, majd indulunk Ácsteszér felé. Most nem ez történt. A kört kibővítve lefutottunk a horgásztóhoz, ahol volt egy kis frissítőpont, ahol horgászok furán pásztáztak minket, majd visszaértünk a rajthoz, így a súri kör idén 3 km-esre duzzadt.

Ezt a plusz 2 kilit, csak egy helyen vehetik vissza a szervezők Ácsteszéren (gondoltam én), ahol az akai elágazásnál nem fordulunk le jobbra Aka felé, hanem a tovább futunk egyenesen, majd kb. 1,4 km múlva visszafordulunk és  szembe futunk a nálunk addig lassabb futókkal. Csak itt lehet lecsípni, a célkapu Bakonysárkányon adott volt. Nem idegeskedtem, biztos megoldották a szervezők. Ebben az időben a 21 km is bőven elég.

Súrt elhagyva már nagyon melegem volt, hiába a légiós sityak, 4-5 km-nél már égetett az aszfalt, nagyon nem esett jól és úgy is éreztem feladom a versenyt. Mi a francnak erőlködjek, ha egyszer nem megy a futás. De aztán belegondoltam, hogy itt nincs nagyon levágó út, se vonat, de autó is alig van. Ha a záróbuszt bevárom, az még nagyobb szívás, mivel a lepukkant öreg buszban, még legalább 5 fokkal melegebb van, mint a szabadban. Folytattam a futást a folyamatos enyhe emelkedőn…

A frissítés remek volt, sűrűbben voltak a kis oázisok, mint azt a szervezők ígérték és volt ott minden, amire szükség lehet.

Elérkezett az a bizonyos ácsteszéri kereszteződés, ahol a faluban tovább kell futni pont annyival (kb. 1,4 km), hogy kijöjjön a végére a pontos félmaraton. Nem jobbra kellett menni Bakonysárkány felé, hanem tovább, ahogy a korábbi években… no de meddig? megdöbbenésemre Vas Gábor jött velem szemben, aki a második helyen futott, és jóval előttem volt….. itt már gyanús volt, hogy hosszabb lehet a táv. Nem futottunk annyit a faluban, amennyit szoktunk, picit, de csak picit előbb fordítottak minket vissza.

Egy 16 éves lány futott mellettem, üvöltött a fülében a zene, egyszer csak kihúzta a fülhallgatót és megkérdezte: „régóta tetszik indulni ezen a versenyen?” Most én is úgy reagáltam, ahogy annak idején rám is rám szóltak: „a futóknál az 5 évestől a 100 évesig mindenki tegezi a másikat, tegezz kérlek te is :)”  Elmesélte, hogy öttusás és 14 km volt a leghosszabb táv, amit eddig lefutott és most szeretné teljesíteni a félmaratont.

1149380_601184243260686_1882577629_o

8-9 km nél lehettünk és nagyon nem ment, de az elágazás előtt a frissítésnél elharaptam két karika citromot, ami nagyon jól esett és pár perccel később, mintha kicseréltek volna, ritmust tudtam váltani és frissnek éreztem magam, de ez kb. 1,5 km-t tartott, aztán visszaestem. A következő ponton sokkal trükkösebb voltam. Három citromot ettem meg, de ez már nem jött be….

1119852_601182349927542_1541043471_o

14 km nél eszembe jutott a Mézga család: ” frissek vagyunk fiatalok…” 15-nél sétált előttem egy srác, akinek vélhetően leeshetett a cukra. Volt a gatyámban egy akkorra már folyékony, de még zárt csomagolású snickers. Kínáltam, de nem fogadta el. Innentől kezdve én is a természet bíztam magam, nem sétáltam, de futásnak nem nevezném azt, amit csináltam a forróságban. Elkezdtem szüretelni, zabáltam az út menti szilvát, sárga ringlót, almát és mindent, amit értem. 18-nál elment mellettem, rendkívül dinamikusan Molnár Mihály (69 éves) is, drukkoltam neki egyet. (utólag megtudtam, hogy Ő 100 km feletti heteket fut)

Tudtam, hogy az utolsó lejtő azt jelenti, másfél kili van max. hátra, ekkor láttam meg a km táblát: 21 km. Megörültem, és elkezdtem körülnézni, mert 100 méteren belül kellett lennie a célkapunak. Biztos előbbre hozták. 300 méterre elláttam, de nem volt célkapu, most már tuti hosszabb lesz a táv és a cél ott lesz, ahol mindig is volt.

21,5 körül megálltam egy szilvafánál, szédültem, 5-6 db ot megettem, hármat vittem tovább a kezemben… most már végigmegy, de még egy tábla jött: 22 km, és már látszik a központ és lassan a célkapu is a látótérbe ért. Nem szaporáztam a lépteimet, csak befutottam, aztán megrohamoztam a frissítőpultot és zabáltam a citromot és a banánt és csak ittam, ittam, ittam…

A nehézségek ellenére jó kis edzés volt ez a kis túlélőtúra. 22,5 km volt végül a táv.

A térkép a 2012-es normál útvonal, a beírások 2013-asok:

fotó

Hja és hogy miért volt éltem eddigi legdrágább versenye? Mert a 9 órai induláskor, amikor lecsuktam a csomagtartót, odacsuktam azt az okostelefonomat. Majdnem elsírtam magam, az “asszisztens” elvesztése miatt. Később egy másik testben reinkarnálódott és még ma is azt használom.

fotó 1

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.