A két héttel ezelőtti Haraszti futópartin – bár nem volt tervezve, de mégis – sikerült 4 perces iramot futnom. A Spar Landliebe 10 km-es versenyén már nem volt kérdés, hogy 40 percet kell futnom. Tavaly a Szabadság-hídra történő felfutás fektetett meg és 41 percet mentem.

Hat hete már heti kétszer futok hegyen, így gondoltam ez a kis emelkedő most könnyebben fog menni. 80-90 km közötti heteket futok mostanában és a múlt hétvégén 25 km volt 4:36 os iramban. Majdnem egy éve nem futottam 25 öt, de nagyon jól ment. S bár lendületes iram volt, mégis sajnos egész múlt héten éreztem a hatását, fáradt volt a lábam.

Az időjárás kedvezően alakult a versenyre, 13-14 fok volt és szélcsend. A reggeli mérlegelésnél +1,8 kg voltam az ideálishoz képest, ez most alapozáskor még belefér. 50 percnyi bemelegítés után beálltam a rajthoz.

Az első kilométer 3:55 körüli volt és sajnos nem esett olyan könnyedén, mint Harasztiban. Igyekeztem tartani az iramot, de 2 km után (7:55)már nagyon kapkodtam a levegőt. Fel is merült bennem, hogy ebből fejreállás lesz, de gondoltam rég volt már ilyen is, bevállalom.

Fogcsikorgatva, de tartottam a 4 perces átlagiramot. A Lánchídra gond nélkül futottam fel és 5 km-ig az órám is pontosan a kirakott kilométerjelző táblákkal egyező távot mutatott. A 6 kilométeres táblánál gondoltam eljött a fejreállás ideje, mert az órán 24:10 volt, ráadásul a pálya itt inkább lejtős volt. De aztán láttam, hogy az órámon 6,09 km volt már, tehát a tempó még belül van, de ezt a táblát vélhetően rosszul rakták ki.

A fülemen is vettem már a levegőt a pesti rakparton, nagyjából tartottam az átlagot, bár a 8. kilométer 4:06 volt. És jött a mumus, a Szabadság-hídra történő felfutás. Na itt most semmi gondom nem volt, érződött a sok hegyi futás pozitív hatása, de a 9. kilométer részideje már kívül volt a 4 perces iramon: 36:07.

Összeszedtem a maradék erőmet és begyújtottam a rakétákat, hogy belül legyek 40 percen. 200 méterrel a vége előtt egy fiatal srácot utolértem, mire nagy hajrát indított. Nem hagytam annyiban, tartottam vele a lépést és az órámon a 10 km részideje 39:57 lett, de még szűk száz méter volt hátra a célvonalig.

Ritmust váltottam és elmentem a srác mellett. A hivatalos időm 40:10 lett. (A futás részletei itt láthatók)

A befutócsomaggal a kezemben elindultam a kocsi felé levezetni. Örültem az időnek, de nem esett jól ez a futás, tömény szenvedés volt. Ettől függetlenül egy perccel jobb lett az időm mint tavaly, amikor résztávokkal készültem és most még az alapozó időszakban csak hosszúkat futok.

A következő verseny a NATO futás lesz október 20-án, majd novemberben a K&H Siófoki két nap alatt maraton három részletben következik. Ahogy már írtam ezek nem fő, hanem csak felkészülési versenyek, amelyek a fedett pályás szezont készítik elő.