Az utóbbi 2-3 hétben keveset futottam, inkább bringáztam, de a hét elején úgy döntöttem elindulok a Sündörgés 4,6 km-es távján. Ezzel kezdem meg a felkészülést a júliusi pályaversenyre, a veterán OB-ra.
Arra gondoltam, hogy 4:10-4:15 közötti iramot fogok tudni menni és ezért nem is kell majd meghalnom. Kb. 30-an álltunk rajthoz ezen a távon. Fekete melegítőben melegítettem és nagyon laza lett a lábam, pedig a sok bringázástól előtte elég rozsdásnak éreztem.
A pálya:
Szinte repültem a rajtot követően és pár száz méter után a 7-8. helyen futottam. Két km után a 6. helyre mentem fel és közeledtem a 4-5. helyezettre. Őket éreztem, hogy meg fogom tudni előzni, mert lassultak.
A fordulónál mindkettő megállt egy pillanatra, talán frissítettek, de az egyik sprintelve visszaelőzött, de csak 100 métert bírta a tempót és mire visszaértünk az aszfalra már le is szakadt. Azt hittem pihenhetek az enyhe szemebeszélben, de 40 méterre volt előttem a 3. és láthatóan fáradt, ezért elkezdtem rá felmenni.
400 méterrel a vége előtt beértem és gyorsítottam kicsit. Le is szakadt, így simán megvolt a 3. hely. A 2. helyen futó Judik Ricsi is lassult rendesen, de ő még kb. 150 méterre volt előttem, így nem tudtam már befogni.
Nem számítottam erre, 4:03-as átlag sikerült (18:00), hát ennyit tudok most. Egyébként – ami kevésbé érdekel – a korosztályban második lettem:
Köszönjük a Szigethalmi TE-nek és Mezei Zsuzsinak a profi szervezést!
Gratulálok, mind az eredményhez, mind a gyors beszámolóhoz.
Maga a verseny nekem nagyon tetszett (infrastruktúra, hangulat, maga az erdős terep), először voltam, de reményeim szerint nem utoljára. Véletlenül nem beszélgettél a két rövidebb táv résztvevőivel? Akadt köztük „színes egyéniség”, és ha már ilyen gyorsan letudtad a mai penzumot, akkor ugye elvileg időd is lehetett szocializálni, fotózni, stb. :))))
A befutó után beszélgettem pár percet sokakkal, aztán indultam levezetni szembe a mezőnnyel. Madaras Pista bácsinak mentem drukkolni, aki nagyon jót ment, és nyerte 10 km-en a korosztályát.