Futócipőtisztítás

Sok mindent hallottam már a futócipő tisztításával kapcsolatban és sok mindent ki is próbáltam. Forráztam lábasban, keféltem mosószappannal, lecsapattam nagynyomású mosóval a kocsimosóban, de szerény tapasztalatom az, hogy mosógépben mosva lesz a legtisztább, szinte újként kapom vissza. És ez már közel 30 éve így megy.

Egyszer történt csak egy kis baleset, amikor beszorult a cipő orra az ajtó és a dob közé és a dob ledarálta cipő belső oldalának a talprészét, szinte még új korában, de ennek a későbbiekben nem volt negatív hatása a cipő strapabíróságára.

fotó 2 Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kimoshatatlanul büdös futócuccok

Amikor még egyesületben futottam, mindenkinek volt szellőző öltözöszekrénye. Hétfőn reggel vittük a frissen mosott szerelést és az edzés után mindenki betette a cuccait a saját szekrényébe. Minden megszáradt a másnapi edzésig. Ez így ment péntekig, amikor szüleink nagy boldogságára, jó esetben hazavittük kimosni a dolgokat. Persze volt úgy, hogy pár holmit még egy hétre bent felejtettünk.

A szekrényben kiszáradó, majd újra hordott szerelés az izzadságtól, sótól egyre keményebbre száradt. A péntek délutáni edzések az öltözőben rendre zokniállítással kezdődtek. De volt olyan is, aki meg tudta állítani a melegítőjét is. Remek szórakozás volt, valahogy így nézett ki:

IMG_6594.jpg

A stressz vagy egyéb tényezők hatására sokszor izzadunk meg úgy, hogy már a saját szagunktól is messzire szaladnánk. Néhány ilyen alkalom után a szerelés kimoshatatlanul, örökre magába szívhatja a kellemetlen izzadságszagot. Ezután a 40-60 fokon kimosott ruhák a futás során csak néhány kilométerig maradnak öblítő illatúak, és a ruha mély zúgaiból hamar felszínre törnek a makacsul beivódott SZAGOK.

A téli réteges futóöltözet ilyen esetben még komolyabb fejfájást okozhat. A ping-pong effektus beindul és a rajtunk lévő összes ruha “megfertőződik” és ha csak egyet is beújítunk, annak a sorsa is néhány alkalom után végleg megpecsételődik. A drágán vásárolt futóholmik esetében ez nagyon “fájdalmas” tud lenni.

A mosószappanos, körömkefés sikálás, a kövekhez csapkodós, patakos Iluskás módszerek egyike sem hozott eredményt. Végül – a futócuccaim kellemetlen szagának megszűntetésére – az utolsó próbálkozásom a forralás volt. Beraktam egy fazékba a zöld jégerfelsőt és 10 percig forraltam, de sajnos ez sem segített. Viszont a végén a mérete “L”-esről “M”-esre zsugorodott:

IMG_6590.jpgNyugi, nem ebben a lábasban főzzük a hétvégi húslevest!

Persze a büdös cuccoknak is megvan a maguk haszna. Pl. ha a futás után  BKV-val megyünk haza, garantáltan lesz helyünk a járműveken. Királyként utazhatunk a buszon, villamoson, metrón, ahol a legnagyobb csúcsforgalomban sem lesz tolongás körülöttünk. Az ülésen kényelmesen elterülve pihenhetjük ki a futás fáradalmait..

Az izzadságszag kiírtása a ruházatból nem lehet atomfizika, tuti van megoldás a problémára. Most január végén csináltam otthon egy leltárt. Egy zsáknyi moshatatlannak ítélt ruhát kukáztam ki és egy teljesen új szerelésvásárlással most tiszta lappal indítottam a februárt.