Szalonnasütéssel az egészséges táplálkozásért!

Nem is emlékszem, hogy idén nyársaltam-e már. Az előző években évi 4-5 alkalommal biztos sütögettünk apukámmal és a gyerekekkel is. De idén – talán az étrendváltás miatt is – valahogy ez kimaradt.

Alapozásképpen ma reggel korán a szigethalmi piacon bevertem egy fokhagymás lángost, aztán reggel 9-kor tüzet gyújtottam és megsütöttem a szalonnát, egy kis fóliás krumplival és hagymával.

A kenyérre hámozókéssel hajszál vékonyan lilahagymát vágtam. Így a forró, csöpögő szalonnazsír elveszi azt a kis édes erejét is, mesés. A kész csöpögtetős kenyér alját szeretem megpirítani, hogy az is ropogjon. 🙂

Így nézett ki sütés előtt:
IMG_0402 Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Futás vissza réges-régre egy messzi-messzi galaxisba…

Hetedik alkalommal szervezte DaMartian a vasárnapi futást. Hajnal kettőkor rajtolt el a mezőny futók és egy óra futás után értek célba a futók. Ekkor visszaállították az órájukat és újra két óra lett. Micsoda időutazás kérem szépen! Beindult ismét a fussunkkondenzátor és a beöltözős futás témája idén a Csillagok háborúja volt. Gondoltam ebből nem maradhatok ki én sem.974728_376753899150184_908977439_n

DaMartian azt kérte a résztvevőktől, hogy ha nem öltöznek be, akkor legalább kék vagy piros ruhát vegyenek fel, így mindenki eldönthette melyik oldalra áll. Sok meglepetés várta a futókat, egyedi ajándékok, és még a tombola is. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

29. SPAR Budapest Maraton – Céges színekben

Az verseny előtt itt írtam, hogy nagy dologra készül az Apcom DOA csapata. A cél a maratoni táv sikeres teljesítése volt, de azért kitűztünk egy négy órás időtervet is.

Az előző napi izgalmak ellenére reggel alig tudtam felkelni, de végül a tervek szerint érkeztem a Batthyány térre. Miután leparkoltam és bekentem a lábaimat, elindultam melegíteni a váltópontomhoz. Küldtem egy kör SMS-t a csapattagoknak, hogy a “kettes melegít”. Jó az ha tudják, hogy minden sínen van.

Odafutottam a rajtzónához, ahol Gyepes Árpi kollégámtól megkaptam a céges pólót.IMG_7944Olyan pólóban érkeztem, amit már ki akartam dobni amúgy is, így nem kellett senkit megkérnem, hogy vigyázzon a már tökre átizzadt felsőmre. Kicsit elvonultam még gimnasztikázni és fokozó futásokat csináltam.

Amikor az aszfaltról egy bokor felé vettem az irányt, egy 60 körüli nő rámszólt: “ne csaljon fiatalember!”. Mondtam neki, hogy csak a vizelési ingeremen próbálok enyhíteni. (látszólag nem győztem meg, püffögve ment tovább) Aztán visszafutottam a váltózónához, ahol furcsán néztek rám a kollégák. Árpi azt mondta, hogy úgy nézek ki, mintha már lefutottam volna a távomat. Megnyugtattam, hogy ez az 5 km csak a bemelegítés volt és minden rendben van. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Apcom DOA csapata a SPAR Budapest Maratonon

1988-ban egyszer elestem egy 4×800 méteres váltóversenyen. Aztán felálltam és végigfutottam, de emiatt nem került fel a dobogóra a csapatunk. Ez a kudarcélmény sokáig dolgozott bennem, nem is nagyon indultam váltóversenyeken.

Idén először cégcsoportunktól lehetőséget kaptunk, hogy elinduljunk a SPAR Maratonon. Nekem nagyon tetszik a kezdeményezés és ami nagyon meglepett, hogy közel 60 fővel veszünk részt a holnapi versenyen. (12 csapat és 3 egyéni induló). Mivel a 30 km és maraton sok nekem, egyértelmű volt, hogy az egyik négyes csapatban fogok indulni.

Az Apcom DOA csapatát fogom erősíteni, a második ember(11 km) leszek. Schnábel András (11,6 km) rajtol, aki idén már bizonyított, ugyanis megcsinálta a Vasi Vasember triatlont. Harmadiknak Csibi Andris fog futni, aki csak egy-két hónapja edz, de 6-7 km-t már teljesített edzésen, ezért nem is lehet kérdés, hogy simán viszi a 8,3 km-es szakaszt is. Befutó emberünk Szeidl Tibor (11,4 km) lesz, aki válogatott szintű kézilabdázó volt. Mostanában is rendszeresen mozog, bár saját bevallása szerint erre az alkalomra célzottan egy métert sem futott.

Én biztos vagyok benne, hogy sikerrel teljesítjük a távot. Ez az egész természetesen nem vérre megy, én azt mondom bulizni megyünk. Egyébként nagyon klassz dolog az is, hogy az Apcom Hungary dolgozóinak a FELE fog rajthoz állni holnap. Sportos kis cég a mienk.

Egész idáig teljesen lazán fogtam fel ezt a dolog. Számomra a teljesítésen kívül nincs tétje a holnapi napnak. De ez a nyugalom mára elmúlt. Úgy izgulok, mintha az idei év fő versenye lenne. Az elmúlt napokban többször beszélgettünk izgatottan a kollégákkal a versennyel kapcsolatos dolgokról. Pl. hogy hogy találjuk meg egymást a váltópontokon. A Barátok alkalmazásban gyorsan be is jelöltük egymást, bár ezzel kapcsolatban rossz tapasztalataim vannak. Viszont lesz egyenpólónk, ami reméljük segít majd megtalálni egymást.

Számításaim szerint 12 óra 5 perc körül veszem át a “váltóbotot”. Ezen a linken lehet pontosan követni a futásomat. Hajrá Apcom DOA!

Egy elvarázsolt futóverseny – NATO futás

A NATO futáson zsinórban a harmadik alkalommal indultam most vasárnap. Az első két évben ezt a versenyt csillagos ötösre értékeltem (tavalyi posztom itt). Nekem nincsenek nagy igényeim, ha a pálya biztosított és a rajt is pontos, akkor minden egyéb hozzáadott apróság már csak hab a tortán. Az első két évben minden tökéletes volt, de idén mintha egy gonosz boszorkány megátkozta volna ezt a versenyt.

Tudtam, hogy nem vagyok jó passzban és messze nem lesz meg a 40 perces idő, de az előző két évben szerzett jó érzések mágnesként vonzottak ide. Egy klasszikus tízezer, egyszerűen isteni.

Beneveztem és ismét mérnöki precizitással terveztem meg mindent. 40 perc melegítést terveztem (a rajt 11 órakor volt), és ha minden optimális, 40 perc az út Szigethalomról az Andrássy útig. Ebben bízva pontosan 9:40-kor indultam el otthonról. Volt benne némi rizikó, de ezúttal ez egy cseppet sem érdekelt.

A Bajza utca és a Délibáb utca sarkán tettem le a kocsit, így 3-4 km-t tudtam melegíteni a rajtig, és így a végén a kb. 1 km levezetést sem tudtam elsumákolni. A chipet és a rajtszámot is fel kellett még tenni, ezért a tervtől kicsit eltérve csak 10:25-kor tudtam elindulni melegíteni. Az alagútban már szedni kellett a virgácsokat, hogy időben odaérjek a rajthoz.

Az alagút végén álltam meg gimnasztikázni. Ránéztem az órára: 10:46 volt. Úristen! 5 percnél nincs több időm a gimnasztikára, mert a rajthoz is még oda kell érni (kb. 1,2 km). Eddig mindig katonás pontossággal indították a futamot. Életemben még soha nem késtem le rajtot, és ez most sem történhetett meg. Egyszer láttam valakit, aki lekésett egy rajtot. Így fejezte ki a bosszúságát: 😉

IMG_3656 (1).jpg Egy kattintás ide a folytatáshoz….