Márciusi összefoglaló

A március egy rendkívül pozitív hónap volt számomra. 326 km-t futottam összesen, ami az elmúlt 10 év új márciusi kilométer csúcsa lett. Természetesen nem készülünk tudatosan kilométercsúcsok döntésére, ezt csak utólag a statisztikáim mutatják. Pozitív a hónap annak ellenére, hogy a két edzőverseny egyike sem ment jól, (Pécs-Harkány, Öböl félmaraton) aminek az oka izomgyulladás volt a túlterheléstől, amire már szedem a gyógyszert.

A hónap második felében elkezdtük a komolyabb résztávokat, így most szépen lassan „pörögnek” át a felhalmozott kilométerek az egyre gyorsabb tempókba. Egyre jobban élvezem ezeket az edzéseket és hétről-hétre látványos a fejlődés, és ez, ad az edzéseknek némi izgalmat is. Továbbra sem kell meghalnom a résztávos edzéseken, valahol mindig a határon futok, ahol még „nem jön el a zsibbadás”.

A súlyomat tekintve is jól alakult a hónap, mert elértem az ideális versenysúlyomat, amiből már nem szeretnék veszíteni, bár egy-két kiló még le fog menni a felső test izomzatából, mert elkezdtem csökkenteni a testsúly kilogrammonkénti fehérjebevitelt 2 g-ról 1,5 grammra. Mindez azt is jelenti, hogy sikerült az étkezésemet is a jó irányba terelni és tartani magam az előírt, helyes sporttáplálkozáshoz. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Februári összefoglaló

Ez a hónap sajnos nem teljesen úgy sikerült ahogy szerettem volna. Február második felében több edzésen éreztem gyengeséget. Vélhetően csak egy vírus próbált levenni a lábamról, de azon kívül, hogy kicsit legyengített, nem tudott lázat, náthát és torokfájást sem okozni. Egy-két nap pihenő és kiadós alvás után vissza is rázódtam a megszokott hétköznapokba.

A fejlődési trenden ez azonban nem változtatott, fejlődöm, erősödöm szépen lassan. 273 futott km jött össze februárban.

A jógát is csinálom rendületlenül, már összesen 27 jóga órán vettem részt. Emellett otthon, egyedül is sokat gyakorlom a testtartásokat, nagyon megszerettem és egyre inkább épül be a hétköznapjaimba. Nagyon klasszul kiegészíti az edzéseimet, ellazít, nyújt, nyugtat. Sokszor órák után inkább sétálni van kedvem, mintsem hazakocsikázni. Beolajoz, karbantart, energiát ad.

Már ott tartok, hogy mindent tudni akarok a jógáról és kész vagyok egy mesteri címig is elmenni, de egyelőre újabb felsőfokú tanulásos terveimről lebeszéltek. Úgy döntöttem, hogy majd higgadtabban, a 100. óra után fogok ezen újra elgondolkodni, ami vélhetően legkorábban csak kb. az év vége felé lesz.

Ezen felül a futások után csináltam továbbra is az erősítéseket.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….