Karácsonyt követően 27-én családi körben Mátraszentimrére mentünk három napra egy kis pihenésre. A futócucc nálam volt, de egy métert sem futottam, legalábbis a Mátrában nem. Sötétedés előtt érkeztünk, ezért túrára már nem jutott idő, így pezsgőfürdők, medencék és a szaunák felé vettük az irányt.
Másnap 10 óra körül nagy túrára indultunk:
Két km után a Csörgő-patakhoz értünk, ahol át kellett kelnünk. Mivel már a Bakony trail-en szereztem némi rutint, ezért vagánykodva mutattam meg a lányaimnak, hogy kell átszökkenni a köveken. Az lett a vége, hogy jobb lábbal bokáig csúsztam be a pár fokos patakba. Érdekes, hogy nem fáztam fel, nem fázott a lábam. Lehet, hogy jól tettem, hogy futócipőbe mentem?
Hat kilométer után bementünk ebédelni az Ágasvári turistaházba, aztán szó szerint felmásztunk az Ágasvár csúcsára, ahol csodálatos kilátás tárult elénk, és utunkat a gerincen folytattuk Mátraszentistvánig. Itt ismét megálltunk egy forraltborra, majd egy sípálya mellett indult az utolsó szakasz vissza a szállodába. Pont sötétedésre értünk vissza, és kellemesen elfáradtunk. Jólesett újra a finom pezsgőfürdő. Csináltam pár fényképet.
Másnap hazafelé az M0-nál Timi vette át a volánt, mert én hazafutottam. Csodálkoztam, hogy ilyen könnyedén ment a déllőtti szaunázás után a futás. Ez volt az útvonal: