A múlt vasárnapi első miklósi futónap után, két könnyebb futást követően, szerdán résztáv következett, 10×400 méter 80 mp-re. Ezt az első után abba kellett hagynom, mert egy 41-es 200 méterre egy 45-öst futottam. Nem kaptam levegőt, nem ment a lábam, folyt az orrom, minden bajom volt. (Vélhetően kicsit meghültem Miklóson) Anikó azt mondta, hogy akkor most már Komáromig csak könnyű futások lesznek és szombat este megkaptam az utolsó edzői taktikai utasítást is viszonylag tömören:
12-kor rajtoltak az 5,5 és 15 perccel később a 10 kilométeres futók, pontosabban rajtoltak volna. Én 11:30-kor menetrend szerint nekiálltam melegíteni 3 km, gimnasztika, 10×100 fokozó futással. A 100 méter fokozókat azon a sarkon csináltam, ahol a rajtot követően az 5,5 km-es mezőny kb. 150 méternél volt, de 12:05-kor még nem jöttek, sőt az egyik induló, akit ismertem ott kocogott előttem és elmondta, hogy nem végeztek a szervezők a neveztetéssel ezért bemondták, hogy mindkét szám 30 percet csúszik. Fasza. Melegítő fel, és újra nyújtás, újra százak. Nem rázott meg különösebben a dolog, mert sikerült melegen tartani magam. Ettől nem lettem ideges és izgalom sem volt bennem különösebben, de szerettem volna 40 percen belüli időt futni. A pálya már ismerős volt:
