(A poszt első része itt olvasható.)
Reggel hatkor arra ébredtem, hogy a szemerkélő eső halkan kopog a sátor oldalán. Meg is néztem az esőtérképet a telefonon, ami azt mutatta, hogy 9-10-ig nem is nagyon fog elállni, így vissza feküdtem megírni az első nap összefoglalóját.
9 óra körül elállt az eső, elkezdődött a mozgolódás, elkezdtek összerámolni a bringatúrások. Én is kimentem és egy ronggyal letöröltem körben a sátorról az ott maradt vízcseppeket, ezután a kissé megélénkülő szélre bíztam a végső szárítást. Mire rendbe tettem magam a mosdóban, meg is száradt a sátor.
Elkezdtem én is összepakolni, amikor láttam, hogy az első kerekem leeresztett. Fasza. Természetesen erre is fel voltam készülve, volt a szereléshez szükséges minden cuccom. 
Találtam is a lyuknál a külsőben egy tüskét, a belsőt megragasztottam és visszaraktam a kereket. A hétfő esti érkezéskor egy száz méteres szakaszon a kemping felé átvágtam egy kaszált mezőn… – talán nem kellett volna.
Egy magyar házaspár, akik a két kis gyerekükkel túráztak, felajánlották a segítségüket, a 4 év körüli kis srác végig ott sertepertélt és próbált segíteni. 10 perccel később, amikor indultam volna láttam, hogy a kerék megint leeresztett. Úgy látszik több tüske mehetett bele.
Most alaposabban átnéztem a belsőt, de csak EGY újabb lyukat találtam. 10:45-re mire elkészültem, újra eleredt az eső, de ezúttal csak egy gyors zápor volt, így 11:15 körül végre el tudtam indulni Linzből(a bringatúrázók közül utolsónak).
