Várpalota félmaraton

Egy nagyon jól sikerült kilenc hetes felkészülés végén, tökéletes állapotban érkeztem Várpalotára. A verseny előtti napokban már biztos voltam benne, hogy ha egy vírus nem dönt le a lábamról, akkor nagyot fogok menni a versenyen. Ideális 10-12 fok volt, a testsúlyom 68 kg, mint ifjú versenyző koromban. Az egyéni pályacsúcsomat itt 4:27-es átlagiramban futottam három éve (1:31:08 ), a terv 1:28-on belüli idő volt.

Könnyedén kezdtem a rajt után. Két km után azt vettem észre, hogy a pálya eleje kb. 500 méterrel hosszabb lett a Várpalotát elkerülő út építése miatt, tehát a 20,6 km-es megszokott pálya – gyors fejszámolást végezve – kb. 21,6 km re módosult, így – új pálya lévén – az egyéni pályacsúcs biztos meglesz. 5 km-nél néztem először részidőt: 20:40 volt. Eddig a pálya főleg lejtős volt, így az iram nagyon könnyedén esett.

8 km-nél utol ért egy lány és jött velem, futottunk is két 4:09-es ezret. A 10 km részideje 41:28 volt, ekkor a lány előre ment és most én próbáltam tapadni, de nem sikerült. Nem volt jó a lábam, egyre merevebbnek éreztem és a lány el is futott tőlem. Azt hittem gyorsított, de visszanézve a részidőket én futottam egy kb. 10 másodperccel gyengébb ezret, ő csak tartotta az iramot.

Egyre jobban merevedtem és már 4:20-as ezrek jöttek. Hiába voltam erős, nem tudtam futni, nem tudtam menni, és folyamatosan lassultam. A 15. km már 4:32-es volt. Itt már teljesen feladtam a versenyt, de végig kellett mennem, mert oda-vissza pálya volt. Az utolsó ezer méternél már annyira merev voltam, hogy alig ment a 6 perces iram is. A futás részletei itt láthatók és íme a szép görbe:

kepernyofoto-2016-10-24-14-51-45 Egy kattintás ide a folytatáshoz….