Címke: bringázás

Újrakezdés – klassz kilátások a karantén után

Közzétéve Szerző:
1

A márciusi műtét utáni posztomban optimistán írtam, hogy hamarosan kezdem az úszóedzéseket és folytatom a sarkamban lévő csonthártyagyulladás kezelését. A korona vírus miatti intézkedéseknek köszönhetően ezek egyike sem valósult meg. Így maradt a bringázás.

Egy héttel a műtét után már görgőztem otthon, és pár nappal később már kint róttam a kilométereket. Nagyon gyorsan gyógyult a térdem és a heti edzések számát feltoltam hatra és 250 km-re a heti kilométerszámot.

A vírus tetőzése után május 20-án (kb. két hete) végül fogadtak a rendelőben és megkaptam a talpamba (a sarkamba) a szteroid injekciót. Reméltem, hogy szépen oldalról szúr be, de nem, merőlegesen csinálta. A szúrás pillanatában csillagokat láttam, de utána már nem volt vészes.

Mivel a talpon sok az idegvégződés, ez olyasmi érzés volt, mintha szép lassan egy százas szögbe léptem volna. Három nap teljes pihenő után már ki is mehettem futni.

Nem találtam a mozgást és majdnem kiköptem a tüdőmet. A lábamból így 6 hónap után eltűntek a futóizmok, így olyan izomlázam volt az első 4 km után, hogy járni is alig tudtam. A múlt héten négyszer futottam összesen 26 km-t és hétfőn már kipróbáltam a százakat is.

Még terhelések után picit érzékeny, de már nem úgy állok lábra, mintha 90 éves lennék és botra kell támaszkodnom. Azt mondta a doki, hogy két hét alatt fejti ki teljesen a hatását a szteroid, hát ez most szerdán letelt. Szép lassan adagolom a kilométereket és kezdem összeszedni magam. Remélem nem újul ki a gyulladás.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A kerékpáros balesetemről

Közzétéve Szerző:
3

Ahogy arról már bővebben beszámoltam, a három fő verseny júniusban meglehetősen kalandosan indult, de végül mind a három versenyen sikerült faragni a legjobb időmön. (Szerdai 800 m, St Pölten szombaton 800 m és vasárnap 1500 m)

Fejben viszont annyira elfáradtam ettől a héttől, hogy nem tudtam még hogy hogy csinálom tovább. Volt egy „B” tervem, hogy sokat bringázok és megcsinálom a Passau-Bécs/Budapest bringatúrát a Duna mentén. Én erre is komolyan készülnék, de pályaversenyzés mellett nincs sok helye az erősebb kerékpáros edzéseknek. (hosszú futások mellett jobban belefér a több bringa) Ezen kívül szeretném végig csinálni a kék túrát is, de persze emellett is tudtam volna futni úgy, hogy felkészüljek az őszi hosszabb versenyekre.

Tehát St. Pölten után egy pár napos „szabadságot” terveztem, amibe főleg kerékpározást, úszást és hegyi futást terveztem be. De csütörtökön már írtam Anikónak, hogy az „A” terv lép életbe. Ez pedig a Szlovák OB lett volna most hétvégén 1500 méteren, majd július végén a hazai OB-n 800 méteren zártam volna a pályaversenyes szezont.

A baj csütörtökön történt. Reggel felmentem a Hármashatár-hegyre futni és amikor az aszfalton a fenyőgyöngye felé futottam lefelé, láttam egy kerékpárost feküdni az aszfalton oldalfekvő helyzetben komolyabb sebekkel. Egy autós állt mellette, megkérdeztem tudok-e segíteni, de mondta a férfi, hogy nem, mert már érkezik a mentő. Állítólag egy nyúl ugrott a bringás srác elé és hatalmasat esett. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kalandom Jessicával

Közzétéve Szerző:
Válasz

Imádok kibringázni a telekre és vissza, évente 15-20 alkalommal biztos megteszem ezt az utat, amelynek minden kilométere élvezetes. A Tököl-Százhalombatta közötti komp nagy kedvenc, aztán jönnek Batta kéményei, majd Sóskút, Biatorbágy, Zsámbék és Tök. 45 km oda, 45 km vissza.

Múlt vasárnap 5 óra körül a telekről éppen hazafelé indultam, amikor csúnya felhőket láttam észak-nyugat felől érkezni. Nagy baj nincs, meleg van, a telefonom vízálló, így nyomtam neki, de azért kicsit reménykedtem, hogy elkerülöm az esőt. Zsámbék és az M1 között félúton viszont elkezdett ömleni, mintha dézsából öntenék. Nem látszott nagy esőnek, csak egy erős nyári zápornak ezért beültem az út menti fák alá. Nem fáztam, nyári meleg eső volt, gondoltam kibekkelem azt a 10 percet amíg elvonul a vihar.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →