Címke: beszámoló

K&H Mozdulj! Balaton maraton

Közzétéve Szerző:
Válasz

2016-ban már teljesítettem ezt – 2 napos 3 részletben – maratoni versenyt, igaz akkor félig sérülten csináltam végig. (3:15 volt az összidő) Tavaly is volt nevezésem mindhárom távra, de végül csak a vasárnapi félmaratonra tudtam elmenni, ami végül meglepetésre egyéni csúccsal zárult. (1:27:37)

Idén is egy jó alapozó edzésnek terveztük a versenyt és magamhoz képes egész jó állapotban érkeztem, leszámítva a kis megfázást a hét elején. Kedden azért sikerült még hat db ezer métert 3:38-as átlagra megfutni, de a kis meghülés miatt nem igazán esett jól.

Azt hittem New Yorkban 4-5 kiló fel fog jönni rám, mivel minden amerikai kaját megkóstoltam. 3 kiló súlytöbblettel érkeztem haza, ami a verseny napjára + 2 kilóra csökkent. A megfázás elmúlt, de még krákogtam kicsit.

Szombat 10 óra: Harmadmaraton (14 km +)

Szélcsend 10 fok, felhős idő, ideális volt egy jó versenyzéshez. Egy órával a rajt előtt egy alapos Richtofitos kenés és egy alapos bemelegítés után beálltam a rajtvonalhoz.

Azt gondoltam, hogy ha minden rendben lesz akkor a 4 perces iram is menni fog. Az első 2 kilométer egész jól esett, 7:54 volt a részidő. Aztán itt elkezdett nehezen esni a futás, így lassítottam, de sajnos úgy sem ment jobban.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

New York City Marathon 2019

Közzétéve Szerző:
Válasz

A legtöbb futó álma, hogy egyszer teljesítse a New York maratont. Krajczár Peti már több éve New Yorkban él, és ő volt az egyik szerencsés, aki sorsolással nyert indulási jogot élete első maratonijára. Péter megkért, hogy segítsem őt a felkészülésében.

Már több hónapja készültünk, amikor augusztusban egyszer csak felhívott, hogy nincs-e kedvem kimenni megnézni a versenyt. Október 30-án azon vettem magam észre, hogy az atlanti óceán felett repülök. Pont aznap volt a születésnapom, és a légikisérők pezsgővel kedveskedtek.

Péter felkészülése jól sikerült, nem volt egy cseppnyi kétely sem bennem, hogy ne sikerülne végig futnia. Halloween estéjén még elkísértük kerékpárral az utolsó átmozgató edzésére, aztán egy masszázs következett, végül eljött a verseny napja.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

NATO futás 2019

Közzétéve Szerző:
2

Míg ez a verseny tavaly egy kőkemény harc volt a 40 perces időért, idén csak egy felkészülési verseny volt, mégis benne volt egy 38 perccel kezdődő idő, egy újabb korosztályos egyéni csúcs.

Idén nem hátráltatott sérülés, sem sérvem, sem balesetem és porcleválásom sem volt, így szinte folyamatosan tudtam készülni.

Ebben az időszakban többet „bűnözök” a kelleténél. 80 % ban betartom az étrendemet, de nem hagyom ki a szülinapi tortákat, kis csokikat és olykor az akolholt sem.

Így a szülinapom alkalmából kissé másnaposan érkeztem a versenyre, + 2,2 kilóval. Meglehetősen motiválatlan voltam, de jól ment a melegítés, benne volt a napban a jó futás a fejfájás ellenére.

A rajtot követően beálltam rögtön egy érzésre 3:55-ös tempóra. A 25 fok egyáltalán nem zavart. Az első kilométer 3:54 volt, majd egy 3:52-es következett (lejtős alagút)

Aztán a harmadik kilométer már 4:03 majd egy 4:10-es ezer következett. Egyszerűen nem ment. Erőlködni sem tudtam, szenvedni sem, csak lassultam. Itt fejben már feladtam a versenyt.

Még egy kilométert mentem, mert onnan már közel volt a kocsi, és egy 20:34-es 5 kilométer után levettem a rajtszámot és elhagytam a versenypályát.

Az alapozás folytatódik, és hamarosan indulok New Yorkba szurkolni a martonin Krajczár Peti ifjú tanítványomnak. 😉

Spar – Landliebe 10 km

Közzétéve Szerző:
Válasz

A két héttel ezelőtti Haraszti futópartin – bár nem volt tervezve, de mégis – sikerült 4 perces iramot futnom. A Spar Landliebe 10 km-es versenyén már nem volt kérdés, hogy 40 percet kell futnom. Tavaly a Szabadság-hídra történő felfutás fektetett meg és 41 percet mentem.

Hat hete már heti kétszer futok hegyen, így gondoltam ez a kis emelkedő most könnyebben fog menni. 80-90 km közötti heteket futok mostanában és a múlt hétvégén 25 km volt 4:36 os iramban. Majdnem egy éve nem futottam 25 öt, de nagyon jól ment. S bár lendületes iram volt, mégis sajnos egész múlt héten éreztem a hatását, fáradt volt a lábam.

Az időjárás kedvezően alakult a versenyre, 13-14 fok volt és szélcsend. A reggeli mérlegelésnél +1,8 kg voltam az ideálishoz képest, ez most alapozáskor még belefér. 50 percnyi bemelegítés után beálltam a rajthoz.

Az első kilométer 3:55 körüli volt és sajnos nem esett olyan könnyedén, mint Harasztiban. Igyekeztem tartani az iramot, de 2 km után (7:55)már nagyon kapkodtam a levegőt. Fel is merült bennem, hogy ebből fejreállás lesz, de gondoltam rég volt már ilyen is, bevállalom.


Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Senior OB 2019

Közzétéve Szerző:
Válasz

A fedett pályás idényt követően sikerült végig edzenem az elmúlt időszakot és elégedett vagyok a felkészülésemmel. Az edzői iskola adott némi feszültség, ami miatt nem minden edzés sikerült úgy, ahogy szerettük volna, de ennek ellenére is egyre javuló formát mutattam.

A vizsga után még egy egyéni legjobbat is sikerült futnom 600 méteren és ezután már csak néhány könnyebb, ráhangoló, átmozgató edzés maradt hátra az OB-ig. A felkészülés alapján én azt gondoltam, hogy a korosztályos tavalyi legjobbamat biztosan megdöntöm (St. Pölten 2:19,54), de ha sikerülne olyan összeszedetten koncentráltan futnom, mint ott, akkor egy sokkal jobb idő is születhet.

Pont egy héttel a verseny előtt arra ébredtem, hogy fáj a torkom, bura van a fejem körül és nem kapok levegőt. Fasza. 37,5-ig ment fel a testhőmérsékletem. Aznap amúgy is pihenő volt, ezért ezt alaposan ki is használtam. Nyomtam ezerrel vitaminokat és a folyadékot. Hétfőn már nem volt hőemelkedésem (de az edzést kihagytuk), de kedden még elég gyenge voltam és délutánra a fülem is bedugult. (kedden sem futottam)

Mese nincs irány a doki. Félve mentem, mert már egy félmaraton előtt kimondta a tiltó szót: „Nem indulhat Karcsi”. Alaposan megvizsgált. A torkom vörös, a nyaki nyirokcsomók duzzadtak, előzzük meg a nagyobb bajt: antibiotikum. A tüdőmet teljesen tisztának találta, így ezúttal így búcsúzott: „Ha jól van, futhat vasárnap”, és erre Anikó is áldását adta.

Szerdán már jó volt a közérzetem és este ki is mentem egy könnyű kis átmozgatásra, csütörtökön pedig 3 db lendületes 200 méterrel emlékeztettem a virgácsokat a pályára. Az erőmet visszanyertem, de a bal fülem még be volt dugulva. Hát így keltem vasárnap, a verseny napján.

A reggeli mérlegelésnél 1,7 kilóval voltam könnyebb az ideális versenysúlyomnál. Nagyon odafigyeltem az étkezésre. A szokásos napi öt kajálás volt, túlnyomóan fehérjedús ételekkel és csökkentett szénhidrát bevitellel. Egy cseppet sem bántam, hogy ezúttal kissé keszegebb lettem.

Úgy döntöttem, hogyha megvan a 800 méter, akkor kirándulok egy kicsit az egyik sprint távon, elindulok 400 méteren is, és persze ezután jöhet a 4×100 méteres váltó az SVSE egyesületünkkel.

Az én szuper lányaim ezúttal is elkísértek a versenyre, ahol nevezést követően egy nagyon jól sikerült bemelegítés után szólítottak a rajthoz.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

SVSE Veszprém – 800 m hazai pályán

Közzétéve Szerző:
Válasz

Ez elmúlt 6-8 hétben folytatódtak az alapozó edzések és május végétől elkezdtük középtávra a gyorsító edzéseket. A testsúlyom teljesen rendben volt és szinte kivétel nélkül sikerült megcsinálni minden edzést úgy, ahogy Anikó tervezte.

Szerdán este egy kellemes, a 800-hoz teljesen elfogadhatónak mondható 28-30 fokban rendezett nyílt versenyt Veszprémben az egyesületem. Ez a szezon első szabadtéri versenyének, egy klassz felmérőnek kiváló volt.

Az utóbbi hetekben nagyon jól mentek az edzések, jobbnak és jobban éreztem magam, mint az előző pár évben bármikor. Így a cél nem is lehetett más, mint a tavalyi korosztályos legjobb időm (2:19,54) megdöntése.

A sportétrendem tökéletesen működik, kialudtan, kipihenten érkeztem a versenyre. Az zavart egy kicsit, hogy az ébredési pulzusom a héten minden reggel 52 helyett 56 volt, ami jelenthetne akár fáradságot is, de inkább valami lappangó vírusra gyanakodtam, amit éppen legyőzni készül a szervezetem. A közérzetem viszont tökéletes volt és pszichésen is felkészült voltam.

A bemelegítés is tökéletes volt, és a tervek szerint egy 68 mp-es (400 m) kezdéssel a fejembe álltam az egyes pályára a rajtvonalhoz. Ketten voltunk a pályán, és a srác mondta, hogy ő 65 mp-es első körrel fog kezdeni.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Komárom-Komárno – 10 km

Közzétéve Szerző:
1

Az egyik kedvenc, mégis mumus versenyem ez. Legtöbbször nem sikerül itt jó futnom, de mindig kárpótolt a verseny utáni komáromi gyógyvíz és a komáromi napok programjai, frissen sültjei, amelyet a szlovák és a magyar oldalon egyszerre rendeznek.

Tényleg annyira klassz, hogy több, mint 10 hónapja szinte szünet nélkül tudok edzeni és annak ellenére, hogy a fedett pálya után most újra alapozunk, mégis szinte a legjobb formámban futok, edzem. (A testsúlyom is teljesen rendben van, ma reggel mindössze + 0,1 kg többlet volt 🙂) Ezért nagyon vártam a mai tízest, ami a kiírás szerint is pontosan 10,3 km.

38 perccel kezdődő időért jöttem, de ez reggel már meghiúsulni látszott, mivel a szél nagyon erős volt. A hőmérséklet szinte tökéletes, 12-14 fok volt.

Mivel ez sem volt tétverseny, itt sem volt bennem egyáltalán izgalom, bár szombaton kicsit meghűltem és szipogtam mégis optimistán álltam rajthoz. Lazának éreztem magam a bemelegítés után, de a pulzusom sajnos magasabb volt a szokásosnál.

Az első kanyar után viszonylag elől voltam, így – amolyan figyelem elterelésképpen – megszámoltam, hogy a 22. helyen vagyok. Az első kilométer 4:06 volt, ami kicsit sokkoló volt, mivel eléggé kapkodtam a levegőt. Ennek ellenére szépen mentem felfelé.

3 kilométernél 12:18 körül jártam, így azt már itt tudtam, hogy ez nem lesz sokkal jobb. A szembe szél néhol nagyon erős volt, de a hátszélben sem tudtam 4 percen belülre kerülni. A rendkívül szép vár területén vitt keresztül az új pálya.

1986-ban ebben a kötelező trikóban kellett futni:

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Vivicitta – 10 km

Közzétéve Szerző:
Válasz

Múlt vasárnap klassz futóidőt kaptunk a Vivicittára, ahol a 10 km-es távon álltam rajthoz. A reggeli mérlegelésnél a testsúlyom 40 dekával volt az ideális alatt.

Pihenten érkeztem a versenyre, tét nélküli nyugalommal. Egy pici drukk sem volt bennem, hiszem továbbra is pályaversenyekre készülök, de most ezek az utcai versenyek segítenek az alapozásban.

Nagyon jó állapotban vagyok, többnyire remekül mennek az edzések és úgy is éreztem, hogy most simán meglesz az a 40 perc, amit tavaly év végén „üldöztem”, de csak felülről sikerült súrolnom. Sem 2018-ban, sem 2017-ben nem sikerült megfutnom versenyen a 40 perces időt, így volt bennem már egy kis hiányérzet. (2016-ban a Komárom-Komárnón 39:59-et és a Spar-on 39:43-at futottam)

A richtofitos pakolással jól sikerült a bemelegítés is és 13 órakor elrajtoltunk. A 40 perces időt csak a három hídfelfutás hátráltatta, az enyhe szél nem zavart. (bár érzésre olyan volt, mintha egy picit mindig szembe fújt volna)

Rögtön az első kilométeren a Margit-hídra futottunk fel a szigetről és nem fogtam vissza magam. Nagyon kapkodtam a végén a levegőt, de sikerült pár másodperccel 4 percen belül tartani az első kilométert.

A következő kilométeren visszafogottan futottam le a hídról a budai felső rakpartra vezető lejtőn. A pulzusom helyre is állt és a síkon felvettem a picivel 4 percen belüli utazósebességet.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Miklósi Futónap – 8 km

Közzétéve Szerző:
Válasz

A fedett pályás OB után újra alapozásba kezdtem. Továbbra is középtávokra készülök, sok-sok tervvel az idei évre. Nagyon élvezem ezt a „száguldást”, és még szeretnék sokat gyorsulni. Klassz dolog újra élni a régi, serdülő és ifjúsági pályaversenyzős élményeket.

Áprilisra edzőversenyként három utcai futóverseny is bekerült az edzéstervbe: Miklósi futónap 8 km, Vivicitta 10 km és Komárom-Komárno 10 km.

Most vasárnap negyedik alkalommal rendezték meg a Miklósi futónapot, amelyre edzésmunkából, – nem pihenten – érkeztem. Nem is volt különösebb izgalom bennem, egy jó erős tempót szerettem volna futni. A testsúlyom teljesen rendben volt, a sok-sok ismerőssel pacsiztunk a rajt előtt, aztán kilőttek bennünket.

Nem volt tervem, de az elvégzett edzésmunkából lehetett sejteni, hogy 4-4:10 közötti iramot fogok tudni majd menni, és ennek megfelelően is kezdtem.

Az első kilométeren elvitt a lendület, de a másodikon már beálltam az utazótempóra, ami kicsivel 4 percen belül volt. (2 km 7:53)

A lábam teljesen rendben volt, de a levegőt kapkodnom kellett. Nem tapadtam senkire, velem sem jött senki. Mivel idén még nem futottam ilyen tempót ezért szokatlan is volt a lábaimnak, de azért nem volt gond, vittek szépen kb. egyenletes tempóban.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Szlovák szenior fedettpályás OB – 800 méter

Közzétéve Szerző:
Válasz

Az év eleji 800 méteres verseny után szárnyakat kaptam és nagyon jól sikerült az azt követő hét. Nagyon nagy kedvvel és erővel mentem az edzésekre, de aztán…

Egyik nap még jól ment a futás, még másfél órát jógáztam is utána, aztán másnap ágynak dőltem lázzal és az infulenzával. Egy hét teljesen kimaradt, a következő héten már tudtam futogatni, de értékelhető edzésem nem volt, mivel a tűdöm tele volt még trutyival, köhögtem és alig kaptam levegőt.

Még most a hét elején is sokat krahácsoltam, kedden volt egy rövid résztávos edzés, de ez azért kevés volt egy jó versenyfutáshoz. Úgy mentem ki Pozsonyba, hogy ha sikerülne a januári verseny 2:24,16-os idejét megfutnom, akkor az talán több is annál, mint amit várhatok magamtól.

71,6 kg-ot mutatott reggel a mérleg (tehát még van 1,6 kg súlyfelesleg). A bemelegítés rendben ment, laza és koncentrált voltam. A második futamban indultam és most sem volt más előzetes tervem, csak az, hogy olyan tempóban kezdjek, ahogy a végére teljesen elsavasodva be is tudom fejezni. (négy 36 mp-es kör).

Órát nem vittem magammal, ott volt minden kör végén a digitális óra, amelyen körönként láttam a részidőket. Az első körben pont 35-ről 36-ra váltott az óra. Előttem – ahogy a januári versenyen is- 4-5 méterrel futott Zeller Zsolt. A második kör is teljesen jól ment, és óramű pontossággal 71-ről 72 re váltott az óra a második kör végén.

500 méterhez érve begyújtottam a rakétákat és 1:47-ről 48 ra váltott az óra a harmadik kör végén. A túlsó egyenesben (érzésre) ritmust váltottam, elkezdtem nyomni. Világbajnoki döntős hangulatban, hatalmas hajrával futottam meg az utolsó száz métert és kis híján összeesve értem célba.

Nem láttam az órán az időmet, az eredménylistát csak kb. 20 perccel később tették ki a faliújságra. (addig sikerült levezetnem) 2:24 körül vártam a hivatalos időt, ami 2:24,07 lett, ami pontosan 9 századdal jobb, mint a januári versenyen elért eredményem.

Úgy alakult, hogy a március végi fedett lengyelországi VB-re nem neveztem. Most a cél a március 9-i hazai OB lesz és úgy tűnik, hogy rajthoz állok a szlovén OB-n is 800 méteren Novo Mesto-ban jövő szombaton.

Fotók: Zsoldos Imre