Már két éve is foglakoztatott a gondolat, hogy 800 méteren is versenyezzek, de sajnos akkor nem volt alkalom rá. Most szombaton Szegeden rendeztek pályaversenyt és jeleztem is előre Anikónak, hogy ide mennék. Még csak két hete készülünk a középtávokra, de nagyon szerettem volna indulni. Anikó áldását adta rá.
A verseny előtt két nappal felhívtam a rendezőket, hogy milyen mezőny lesz, de nagyon kiábrándítottak. Azt mondták öten vagyunk, én vagyok a legfiatalabb és a következő sporttárs 62 éves. De azt mondták, hogy pénteken estére összesítik a nevezéseket, és akkor pontosabb infót tudnak adni. Rövid taktikai megbeszélés után le is mondtam a versenyt, ebben a formában nem lenne sok értelme leutazni, inkább itthon futok egy felmérőt.
De péntek este hívtak, hogy hárman vagyunk a korosztályban. Anikóval újabb konzultációt tartottunk és végül úgy döntöttem lemegyek, mégis versenykörülmények vannak, van korosztályos ellenfél, így biztosan gyorsabban tudok menni majd, mintha otthon, egyedül felmérőt futnék.
11-re le is értem. Ha Szeged, akkor a szél alap, így mindig fúj. A pálya egy pillanatra megijesztett, régi, hagyományos salakos, a sávok krétaporral voltak felszórva.
