Nagyon klassz negyedévén vagyok túl, mindhárom hónap izgalmas számokat hozott. Az elmúlt hat évben egyik hónapban sem futottam 340 km fölött, de most januárban ezt túlléptem. Február vége “sátánira” sikerült, 666 kilométernél jártam. Március végén pedig átfutottam az idei ezredik kilométeremen.

Már 6-7 hónapja tudok folyamatosan edzeni, az elmúlt évek sérüléseit már el is felejtettem, úgyhogy szépen lassan haladok előre, mondhatnám lassan gyorsulok. Most sokkal jobban odafigyelek a kiegészítő edzésekre, a futás kb. csak fele a teljes edzésmunkának.

A gerinctornámat heti háromszor csinálom, rengeteg törzserősítő gyakorlatot végzek és sokat nyújtok és hengerezek. A törzserősítések annyira jól mennek, hogy idén már mindegyik gyakorlatban egyéni csúcsokat döntöttem.

A januári 10 km -es felmérőmhöz képest (41:50) februárban sikerült az időn még másfél percet javítanom, és nagyon vártam a március végi, idei harmadikat.

Kértem egy kis segítséget Kedves Rolandtól, aki szerencsére el tudott jönni. Az edzések alapján a 40 percet már hoznom kellett, így abban maradtunk, hogy beállunk 5 km-ig kb. 4 perces iramra, aztán utána elszabadulhat a pokol.

Nagyon jól ment már a bemelegítés is és jó volt, hogy valakivel tudok végre futni. Az első ezer kerek 4 perc lett és “kocogósnak” éreztem, még beszéltünk is közben. Aztán én elhallgattam, de nagyon jól esett a futás erőlködés nélkül mentek a kilométerek ezután picivel 4 perces iramon belül.

2020 izgalmas év volt. A sok sérülés miatt egy versenyre sem tudtam felkészülni, így nem is indultam. De még sincs okom panaszra, hiszen végig tudtam sportolni az évet.

Már a januárt is úgy kezdtem, hogy a bal sarkamnál a talpamon volt egy szűnni nem akaró csonthártyagyulladás, így nem tudtam futni. Úsztam, görgőztem, bringáztam, erősítettem és vártam a gyógyulást, de nem jött.

Sem a gyógyszeres kezelés, sem a lökéshullám-terápia nem tett csodát a sarkammal, és gyulladást sem találtak a szervezetemben, így úgy döntöttem, hogy márciusban kipucoltatom a térdemből a levált porcdarabokat. Még éppen sikerült a vírus miatti szigorítások előtt megcsináltatnom. Titkon reméltem, hogy ez okozhatta a sarkamban lévő fájdalmat, de ez sajnos nem arra jelentett megoldást.

Rá egy hétre már elkezdhettem a görgőzést, és két hétre rá már kint tekertem 35 km-t. Úszni a vírushelyzet miatt nem lehetett, és mivel a sarkam továbbra is fájt, ezért a május végéig csak a bringázás maradt.

Egész május végéig mindössze 22 km-t futottam, de ekkor enyhült a vírushelyzet és megkaptam végre a talpamba a szteroid injekciót. A fájdalom megszűnt és elkezdhettem a könnyű futásokat. Nehéz volt az újra kezdés. Szépen, lassan haladtam. Emellett Pinyó barátommal elkezdtük a Kéktúrát is teljesíteni.