Út a New York City Marathon-ig

Nem kezdődött jól az év, magas vérnyomást diagnosztizáltak, így mindenféle kivizsgáláson kellett részt vennem. Mivel szervi problémát nem találtak, besoroltak a “korral jár” kategóriába. Így januárban és februárban sajnos csak kb. 500 km-t sikerült futni és a fedett pályás OB is kimaradt.

Márciusban mire már minden rendben lett volna, lebetegedtem. Bár sokan mondták, hogy a covid “már nem divat”, most elkaptam én is. Enyhe lefolyású volt, de utána gyötrelmes hetek kezdődtek. Rendre abba kellett hagynom a futásokat, mert néhány kilométer után teljesen elgyengültem. A vérnyomásom és a pulzusom is elszállt. Az orvos csak annyit mondott, hogy pihenjek, hagyjam, hogy kimenjen belőlem. Hat hétig tartottak a poszt covid tünetek, mire le tudtam futni végre már 15 kilométert.

Eközben felhívott Krajczár Peti barátom az USA-ból, hogy mit csinálok november 5-én? Mondtam, hogy fogalmam sincs, örülök, hogy élek, mert még covid pozitív vagyok. Azt válaszolta, hogy gyógyuljak gyorsan, mert november 5-én indulok a New York City Marathon-on. Azt hittem viccel.

Nem, nem viccelt. Titokban benevezett a versenyre és a márciusi sorsoláson nagy szerencsével(?) kisorsoltak. Ezekkel a hírekkel álltam neki, a covid utáni 6 hétnek. Ahogy fentebb írtam – már a maratoni indulás tudatában -, nehéz időszak következett. Minden tervezett versenyt le kellett mondanom. (Kis-Duna félmaraton, Miklósi futónap (fm), Vivicitta (fm)) Igazán április utolsó hétvégéjén éreztem újra, hogy terhelhető vagyok. (március + áprilisban összesen csak 250 km-t sikerült összefutni)

Kemény felkészülésre készültem, így elmentem megnézetni mindkét térdemet. Sajnos mindkettővel voltak problémái (mindkettő volt már műtve) a dokinak (itt-ott beszakadt porcok), de megnyugtatott, hogy műtétre nincs szükség. Viszont jót teszek mindkettővel ha szeptemberben bead egy-egy hialuron injekciót. És még egy jó tanáccsal engedett utamra, hogy kerüljem a hirtelen irányváltoztatással járó mozdulatokat és sportokat.

Idén is beneveztem a Szigetfutásra. Minden hónap első szombatján egy szigetkör felmérő futás. Fél versenynek szoktam hívni, de sokkal jobb, mint otthon egyedül futni. Májusban teszteltem is egyet, – talán még korai volt – megnéztem hol járok. (4:22-es átlaggal ment)

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Balaton-átúszás előkészületek 2017

Összesen 230 km úszással, és az idei hat hónapból hármat edzői segítséggel készültem a Balaton-átúszásra. Kemény, de egy élvezetes hat hónap áll mögöttem és egy megfázástól eltekintve a felkészülésem zökkenőmentes volt.

Még messze vagyok attól a formától, ahogy a 90-es években ment az úszás, de azóta, – így kb. 23 év után – most érzem magam a legjobban a vízben. 1990-ben összesen egy hónap készüléssel úsztam át a Balatont 2 óra 9 perc alatt. Ott azt gondoltam, hogy ez az élmény egy életre elég lesz. Akkor még leporellóra nyomtatták a teljesítés adatait:

Pont akkoriban voltam Darnyi Tamás egyik előadásán, ahol elmondta, hogy 50 méteren egy másodpercet is számíthat, ha teljesen szőrtelen a test. Aztán a triatlonban állandóan borotválkoztunk, úgyhogy alap volt, hogy minden, ami a fürdőgatyán kívül van, az teljesen csupasz. (amúgy elég hülyén néztünk ki teljesen meztelenül?) Jó lenne tudni 5,2 km-en mennyit számít ez a saját tempómban… fene tudja -, de a hagyományok szellemében természetesen teljesen csupaszon indulok. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Felkészülésem a senior OB-re

Szombaton senior OB. Furcsa érzés, hogy az időterv amit ott szerettem volna megfutni, már két hete Nyitrán teljesült. Viszont így, hogy már nincs tétje a dolognak lehet egy felszabadult, jó versenyzés belőle, és bár nagyon meleg lesz, azért hátha becsúszik egy jó futás.

Egy dolog biztos, nagyon készültem erre a versenyre, de ha egy tehetséges futó csinálná így a felkészülést, akkor tuti 4:30-con belül menne. (edzéseim részletei lentebb) Sok minden kellett, hogy 5 percen belülre kerüljek 1500-on. Néhány tényadat a felkészülésemről:

Az edző
Egy éve dolgozunk együtt Tóthné Stupián Anikóval ( A VEDAC-ban edző), aki a kb. 50-60 fiatal tanítványa mellé bevállalt engem is. És hogy én miért őt választottam?

Egyrészt, mert szerettem volna kipróbálni a hagyományos edzésmódszert a pulzusalapú edzésmódszerrel vegyítve. Be kellett szereznem egy pulzusmérős órát és minden edzés után átküldtem neki a mért adatokat. A résztávokhoz az időket ez alapján kaptam meg, ami azért volt érdekes, mert soha nem kellett meghalnom egy-egy edzésen, mindig azt éreztem, hogy menne még jobban is, de így sokkal élvezetesebbek voltak egyedül a résztávok, mint az eddigi hagyományos felkészüléssel.

Jó volt látni a naplómban is, hogy egyre gyorsabb vagyok, hétről-hétre gyorsabb kétszázakat tudtam futni, és ezzel a fokozatossággal a sérülés veszély is kisebb volt a szokásosnál, bár 40 felett már bármi történhet.

Másrészt meg nagyon szimpatikus volt, ahogy foglalkozik a tanítványaival, ahogy ha kell motiválja, vagy vigasztalja  őket és tetszett az az oda-vissza működő szeretet közte és a tanítványai között.

11268999_873804989358577_6278317640236178786_n Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Felkészülés a Senior OB-ra

Elkezdtem a 8 hetes felkészülést a Senior OB-ra. Két éve már – 25 év szünet után – újra versenyeztem atlétikapályán, de a tavalyi év a sérülések miatt ott teljesen kimaradt. Idén januárban nagy lelkesedéssel terveztem meg az idei versenyévet és természetesen terveztem pályaversenyt is, a kérdés az volt, hogy melyik távon. Mindegyikbe bele akartam kóstolni, a 800 métertől az 5000-ig.

Az OB június 25-én lesz és szerettem volna a 800-1500-5000 méteres távok közül kettőn is indulni, 800-5000, 800-1500, 1500-5000 m párosítások is megfordultak a fejemben, de mivel az összes táv szűk négy órán belül lesz és csak egy táv maradhatott, így végül az 1500 méter mellett döntöttem.

Már két éve is komolyan készültem, de akkor nem sikerült 5 perces időn belül futni két versenyen sem. Akkor Szlovákiában 5:01, a Senior OB-n pedig 5:02,55 sikerült. Úgy érzem a 21. században is tartozom magamnak egy 5 percen belüli idővel, így most ez a következő rövid távú terv.

IMG_1390 Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Étrend, törzs, futóedző

Angyaloknak nevezem őket, mert új dolgokat mutattak és mutatnak, amik egyelőre tökéletesen működnek.

Étrend és a testsúly

Az első angyalkámmal 2013-ban léptem kapcsolatba, miután beneveztem a senior VB-re. Sokat olvastam arról, hogy milyen sokat számít a megfelelő étkezés a sportban, de azelőtt még nem foglalkoztam vele. Tavaly az első negyedévben 3 hónapon át követtem a személyre szabott étrendemet és a hatása nálam “csoda” számba ment. Az étrendem pontos összetételéről és hatásairól már részletesen írtam tavaly, így ezt most nem részletezem újra.

IMG_6991Hétfőn lesz négy hete, hogy ismét ezt az étrendet követem, amelynek tavaly kb. 4-6 hét után kezdtem el érezni a pozitív hatásait. (ez is a tavalyi posztban olvasható) Sokkal jobban mentek az edzések is és a VB-n – ferde csípővel, rossz gerinccel is – gyorsabb félmaratont futottam, mint az azt megelőző hét évben bármikor. A VB után még két alkalommal, kb. 2-3 hetekre visszatértem az egészséges étrendre egy-egy fő verseny miatt, de akkor nem éreztem ennek semmiféle pozitív hatását. Jó lenne egy teljes életmódváltással véglegesen az egészséges táplálkozásnál maradni, de ehhez még nem vagyok elég erős.

Nem vagyok normál állapotomban sem túlsúlyos, de 75 kilóval nem tudtam még 43 percnél gyorsabb 10 km-t futni. A súlyom most is pont úgy alakul, ahogy tavaly, hetente kb. egy kiló megy le. Minden hétfőn reggel állok rá a mérlegre. Most 74-ről indultam kb. 4 hete hétfőn és most hétfőn (3 hét után) már csak 71 kilót mértem. A tavalyi tapasztalat szerint valahol 70 kilónál fog megállni a súlyom. Mivel ez nem fogyókúra, ezért az erőnlétem teljesen rendben van. Az már más kérdés, hogy a heti egy kg fogyás miatt mennyi méreganyag szabadul fel a szervezetemben és ez okoz-e negatív hatást – nem tudom, nem érzem.
Köszönöm Haris Évának a profi sport dietetikusnak a segítséget. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Senior pálya OB – Újra úton vagyok…

Némi megcsömörlés után – a Négy Évszak Maratonon történt gyalázatos futásomat követően – két hetet pihentem és csináltam mindent, ami nem a futással kapcsolatos. Leginkább bringáztam, (nagy túrán is voltam) közel 600 km-t. A helyi szigethalmi versenyen, a Sündörgésen, a kb. 4,6 km-es távon indultam és egészen jól éreztem magam, és ezzel a versennyel el is kezdtem az 5 hetes felkészülésemet a veterán pálya OB-ra.

Az első pár nap résztávos edzései jó sikerültek, bár kissé elszoktam a gyors futásoktól. Aztán csütörtökön be kellett fejeznem az edzést bemelegítés közben, mert rettenetesen gyengének éreztem magam. Kiderült, hogy elkaptam valami vírust és belázasodtam. Az eheti hétfői napom már tünetmentes volt, így kedden ismét nekiálltam az edzéseknek. Hiányozni fog az az 5 nap kiesés, de sajnos ez van.

Július 19-én lesz a pályaverseny az Ikarusz pályán. Izgalmas sporteseménynek ígérkezik, mert nemcsak a veteránok versenyeznek aznap, hanem a juniorok és az ifi sportolók is, így sokan leszünk.

Nagyon élveztem márciusban, hogy magamhoz képest milyen gyors voltam a fedettpályán, ezért mocorog bennem, hogy az 1500 méteres távon induljak. 44 éves leszek idén, ki tudja meddig tudok még gyorsan futni, azt hiszem inkább ezt a távot választom az 5000 méter helyett.

Nagyon élvezem most szögesben a tüdőszaggató résztávokat. Az edzéseket is az 1500-as távnak megfelelően terveztem, de ettől még lehet, hogy mégis 5000 méter lesz a végén. Vagy mindkettő? Ezt sem zárom ki. Mindenesetre július 9-ig, a nevezési határidő lejártáig ezt ráérek eldönteni.

Ha ennek vége elkezdem majd az őszi versenyekre az alapozást. 10 km-es veterán OB lesz ősszel és szeretnék még egy, a senior VB-hez hasonló félmaratont is futni. Tehát újra úton vagyok 🙂

Béres Attila készül a júliusi dupla ironmanre

Már írtam Attiláról, hogy a három évvel ezelőtti ironman teljesítése után újabb kalandot tervelt ki. Ez a dupla ironman világkupa. (7,6 km úszás, 360 km kerékpár, és 84 km futás) Mesélte, hogy az úszása már nagyon rendben van. Már  2 óra 10-re ússza a 7,6 km-es úszótávot. Indult egy 56 km-es hegyi terepversenyen is, bár félholtan ért a célba. A bringával viszont még elég sok pótolnivalója van.

DSC_2885

Idén már tekert egy 130 km-t egyben, de ennél hosszabb teljesítése nem volt. Csütörtökön viszont gondolt egyet és szombatra nagy tervet eszelt ki. 400 km bringázás! – egy egész napos program.

Ötkor el is indult Érdről – a Balaton északi partján haladva – Keszthelyre és vissza, amely közel 400 km. Közben szurkolt az ultrabalatonistáknak is egy kicsit.

220 km-nél járt visszafelé Badacsonynál, amikor felhívtam. Én akkor 100 km-nél voltam valahol Szigetbecse környékén a szigetkerülésen. Azt mondta nincs túl jól, de haza fog tekerni. Ismerve őt, ebben nem is kételkedtem. Este 9 óra előtt beszéltünk, akkor Székesfehérváron volt (kb. 350 km-nél) és csak ennyit mondott a telefonban:

Még egy ötvenes van hátra, majd dumálunk!

Ma reggel beszéltünk, és mesélte, hogy este 11-re ért haza és a bringaórája 391 km-t mutatott. Megkérdeztem elment volna-e még egy dupla maratonra ezután:

Belegondoltam, hogy ennyi bringázás után még két maratont kell majd futnom… hát nem kívánta egy porcikám sem. Inkább feltettem a kérdést magamnak, hogy akarom-e egyáltalán ezt az egészet.

Ez a belső vívódás ezen a szinten teljesen természetes. A tapasztalatok szerint egy-két nap és akár már el is múlhat. Egy dolog viszont biztos, Attila még nem fizette be a 75 ezer forintos nevezési díjat.

Készen állok

A múlt hét volt az utolsó teljes erős hetem. A szokásos heti hat futásból két erős résztávos edzés volt a pályán, és hétvégén pedig ismét egy 10 km felmérő volt a harmadik erős napom.

Nagyon jól sikerült a hetem, mindhárom nap nagyon jót mentem magamhoz képest. 9 éve futottam ilyen időket és tempót. 15×400 méteres edzést 25 éve csináltam utoljára. Talán 6-7 éve futottam, de a 10-12. után leálltam. Most simán végigment, az előírt egyenletes tempóban 200 m dzsoggal. Ismét fáradtan, de továbbra is elszántan érkeztem hétvégi felmérőmre.

Vácon, a Zöldgömb rendezett futóversenyt és ott szerepelt a negyedmaratoni táv. A Duna partján a kerékpárúton futottunk, együtt a félmaratonistákkal (2 kör) és a maratonistákkal (4 kör). A tervem a 4 perces tempó volt, amolyan főpróba a VB-re.

Az 5 km-es részidőm 19:58 volt, jól ment a futás. Ismét erősnek éreztem magam, de a lábam fáradt volt. Visszafelé az egyhe szél megzavart és lassabbak voltak a kilik, de így is örülök a 40:53-as 10 km-es időnek. A negyedmaraton vége 42:42 lett. A korosztályomban első lettem, kivételesen csak három fiatal előzött meg.

IMG_6735

Jó volt találkozni a régi triatlonos társakkal Kremmer Zolival és Nedelka Józsival. Ők sokkal erősebb szinten és nagyon jó formában vannak. Ők is jönnek a VB-re.

Most viszont ki kell pihennem a nehéz heteket. Egy könnyebb hét következik, egy kicsit más jellegű edzésekkel és már csak 3-4 erős futás van hátra a VB-ig.

Most hétvégén, szombaton viszont biztosan egyéni csúcsot futok. Beneveztem a fedettpályás Senior OB-re 3000 méterre. Soha nem versenyeztem még fedettpályán, így biztos fedettpályás egyéni csúcs lesz az eredmény. Nincs tét, csak jól ki akarom futni magam. A pályával jó haverok vagyunk már, mert februárban heti kétszer itt edzettem.

A sérüléseket eddig megúsztam, remélem erre a kis időre már nem is jön, de ez mindig benne van a levegőben. Úgy érzem készen állok a kitűzött célok teljesítésére.